Rengeteg eladatlan lakás - Csak az áfacsökkentés segíthet?

A vevőknek a most általánosan jó alkupozíció, az illetékcsökkenés, illetve a márciustól szigorodó hitelfeltételek mellett azért sem érdemes halogatni a vásárlást, mert ha beindulnak az új építések, mindenképpen magasabb árakkal kell kalkulálniuk.

Mivel a válság a lakáspiacon belül leginkább az új lakások piacát érintette, ezért nem meglepő, hogy 2009 második felében sokéves mélypontot ért el a piaci felszívás, azaz az értékesített lakások száma a fővárosban. „Az arányok megdöbbentők: tizedannyi lakás talált gazdára tavaly júliustól decemberig, mint a 2005-2006-os időszakban, és még az egy évvel korábbi, 2008. II. félévi darabszám is hétszer ekkora volt.” – emelte ki Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Zrt. vezérigazgatója.

Egész évet tekintve, 2009-ben alig több mint 1600 újépítésű társasházi lakást értékesítettek a fővárosban. A legtöbbet, 200 feletti darabszámot a XI., X. és XIV. kerületekben, míg a hagyományosan közkedvelt VIII., IX. és XIII. kerületek – részben a szűkülő kínálatnak köszönhetően – hátrébb sorolódtak a ranglistán.

Míg az értékesített új lakások száma valószínűleg évtizedes negatív rekordot döntött, az átadott készlet, azaz az eladatlan lakások száma a már átadott beruházásokban most először haladta meg a háromezret, s 2009 végén 3800 körül alakult. „A kevés számú értékesített lakás, illetve a már most is négyezer közelében járó eladatlan, de már átadott lakáskészlet egészségtelenül túlkínálatos piaci környezetet jelez.

Plusz kiadással nem járna, sőt, a nőhetne is az államháztartás bevétele, ha például az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe kerülnének, akár csak átmenetileg is, a kereslet élénkítése érdekében. Könnyen számszerűsíthető hasznot hozna, ha meggondoljuk, hogy jelenleg 40-50 százalék között van egy lakás bruttó bekerülési költségére vetített állami bevétel.

Az alacsonyabb áfa és a csökkenő építési költség egyrészt árcsökkenést tenne lehetővé, másrészt az élénkülő beruházási kedv biztosabb adóbevételt jelentene, illetve a munkahelyteremtés által csökkennének az állam szociális és ellátási költségei – tette hozzá Nagygyörgy Tibor.