Szállásra és élelmiszerre költöttek a legtöbbet a külföldiek

2009-ben 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78 százalékuk egy napra. A látogatók száma 3 százalékkal emelkedett. A külföldiek összesen 97 millió napot töltöttek Magyarországon. A hazánkba látogatók magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal (113 milliárd forinttal) több az egy évvel korábbihoz képest, miközben a forint 12 százalékkal gyengült, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

Az utasforgalmi export 68 százaléka (820 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz. A több napra látogatók – akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,2 nap volt – a legnagyobb számban Németországból, Ausztriából érkeztek.

Turisztikai céllal 12,7 millió fő utazott, közülük csupán 63 százalék érkezett több napra. A hosszabb időt eltöltő, turisztikai céllal érkező 8 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. Turisztikai céllal – a szomszédos országok közül – legnagyobb arányban Ausztriából és Horvátországból érkeztek.

A több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8 százalékát élelmiszerre, 12 százalékát árucikkekre, 7 százalékát egyéb szolgáltatásokra fordították.

A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009-ben Budapest (42 százalék) és Nyugat-Dunántúl (26 százalék) voltak. Budapest 1 százalékpontos növekedést mutatott az előző évhez képest, Nyugat Dunántúl látogatottsága 1 százalékponttal csökkent.

Az egy napra hazánkba látogatók száma 3 százalékkal nőtt, ezek 45 százaléka átutazó volt. Kimagasló a napi vásárlók aránya (33 százalék) is, ami egy évvel korábban csupán 26 százalék volt. A nem szomszédos országokból érkező egy napra látogatók szinte teljes egészében az átutazás motivációt jelölték meg. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya (75 százalék), őket követi Szerbia, Montenegró (57 százalék).

Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 29 százaléka (353 milliárd forint). Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába.

Kiadásaik 70 százalékát – ami 7 százalékponttal több, mint az előző évben – élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 8 százalékponttal emelkedett.

A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma gyakorlatilag stagnált, addig a többnaposoké 8 százalékkal csökkent 2008-hoz képest, miközben a több napra utazók átlagos tartózkodási ideje nőtt: 11-ről 12 napra. Az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének ellenére az összes tartózkodási idő 1,2 millió nappal (1 százalék) csökkent 2008-hoz viszonyítva.

Az egynapos utazások felének célja vásárlás, a turisztikai motivációjú utazások 29 százalékot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 81 százalék volt. Jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 16 százalék volt.

A külföldre látogatók 772 milliárd forintot költöttek el külföldön – a kiadások 57 százalék-a (438 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 30 százaléka (234 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron az előbbieknél 6 százalékos csökkenést, míg az utóbbiak esetében 44 százalékos emelkedést jelent. A fizetési mérleg – nemzetközi közlekedésre fordított összegek nélkül számított – előzetes idegenforgalmi egyenlege 429 milliárd forint, azaz 1529 millió euró volt, minden negyedévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban.