A Google harca a sárkánnyal

A visszavonulót fújt internetes óriás ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol az USA vezetésére, hogy lépjen fel a kínai cenzúra ellen, amely az emberi- és a kereskedelmi jogokat egyaránt sérti.

A kínai Google múlt heti megszüntetése előtt a kaliforniai informatikai cég már jó néhány éve folytatta a kötélhúzást a pekingi hatóságokkal. A Google kínai nyelvű keresőjével már 2000-ben elkezdte megkörnyékezni helyi ügyfeleit, de Peking – a többi internetes céghez hasonlóan – tőlük is öncenzúrát várt el a tartalmak tekintetében. Miután a Google vonakodott az elvárásnak megfelelni, a hatóságok elkezdték rendszeresen blokkolni bizonyos kereséseket, és a cég 2006-ban végül beadta a derekát. Ettől kezdve működött a google.cn, a kínai cenzorok kívánságainak megfelelően.

Azóta folyamatosan ellentmondás feszült a cég által meghirdetett információs szabadság alapelve, illetve a Kínában követett gyakorlat között. A piac elhagyását eredményező döntéshez végül az a decemberi támadás adta meg az utolsó lökést, amelynek során kínai hackerek törték fel emberjogi aktivisták postafiókjait, és megpróbáltak eljutni a Google szoftverének forráskódjához is.

Bár a Google elleni támadások, illetve a cég távozása a szólásszabadság amerikai védelmezői és a kínai cenzúra közötti harcnak tűnik elsősorban, a konfliktusnak komoly üzleti vetülete van. A Google kivonulásának ugyanis a kínai konkurens Baidu a legfőbb nyertese, amely már eddig is 60 százalékos piaci részesedéssel büszkélkedhetett.

A Google ugyanakkor valószínűleg el tudja majd viselni a veszteséget, hiszen az emiatt keletkező kiesés csak a cég bevételének 2-3 százalékát teszi ki. Ráadásul a fejlemények akár még kapóra is jöhetnek az USA kormányzatának, amely éppen most gondolja újra az egyre „engedetlenebb” Kínához fűződő viszonyát – emlékeztet a Der Spiegel. A két nagyhatalom közötti feszültség az Obama-adminisztráció kezdeti óvatos politizálása ellenére is adott, különös tekintettel a jüan alacsony árfolyamára, vagy a Irán ellen bevezetendő szankciók körüli huzavonára.

Hillary Clinton külügyminiszter nem is mulasztott el kritikát gyakorolni az olyan országok felett, amelyek megkérdőjelezik a szabad internethasználathoz való jogot. Peking válaszként „információs imperializmust” vetett Washington szemére.

Mindenestre a Kínában működő többi amerikai nagyvállalat a jelek szerint egyelőre nem kívánja kockáztatni jelenlétét az 1,3 milliárdos piacon. A DuPont, a Ford, a Morgan Stanley és más nagy nevű cégek „helytartói” éppen a Google kivonulásának napján tettek „tisztelgő látogatást” Ven Csiao-pao kormányfőnél Pekingben a jó viszony ápolása végett.

Globális ellenőrzési kedv

A Google és Kína viaskodása arra is ráirányította a figyelmet, hogy világszerte egyre több kormányzat törekszik az internet valamilyen formában történő ellenőrzésére – mutat rá a Financial Times. E szándékok mögött megbúvó motívumok igen eltérőek lehetnek a korlátozásokat alkalmazó több mint negyven államban. Szíriában, Iránban vagy Vietnámban Kínához hasonlóan nemcsak kiskorúak védelme, vagy az emberi méltóságot sértő felvételek eltávolítása a cenzorok célja, hanem a politikai tartalmak manipulálása is komoly szerepet játszik. Ehhez képest a nyugati típusú demokráciákban viszont az előbbi szempontok a legfontosabbak. Ausztráliában például a gyermekpornográfia visszaszorítására hivatkozva kíván szigorú szűrést bevezetni a kabinet. Olaszországban pedig a Google három vezető beosztottját ítélték fél éves felfüggesztett börtönre a múlt hónapban, amiért nem akadályozták meg egy olyan felvétel vetítését a YouTube-on, amely egy autista gyerek bántalmazásáról készült.