Biztonságos magyar élelmiszerek - Sok a feketepiaci áru

Ami a múlt évet illeti, Süth Miklós a korábbiaknál jóval kedvezőbb helyzetről számolt be a Magyar Húsipari Szövetség tájékoztatóján. „Egyre nagyobb rendet tapasztalunk, ez nemcsak a kifogásolható gyakorlatok kisebb számában, de az esetek kevésbé súlyos voltában is látszik” – számolt be. Összehasonlításképpen: míg pár éve akár egy ellenőrzési szezon is százmilliós bírságok kiszabásával ért véget, 2009-ben 22,6 millió forint büntetést róttak ki a hatóságok. Az is sokatmondó, hogy a majdnem félszáz húsüzem ellenőrzésekor mindössze kilenc esetben szabtak ki pénzbírságot, a legsúlyosabb büntetésnek számító felfüggesztéssel pedig két esetben éltek.

Tavaly a vizsgált magyar élelmiszerek alig több mint fél százaléka ellen merült fel kifogás, míg az unióból származó termékek esetén az arány 0,85 százalékos volt, az EU-n kívülről származóknak pedig majdnem tizede nem felelt meg az előírásoknak. Legtöbbször jelöletlen vagy rosszul jelölt élelmiszerekről van szó, illetve összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyvnek – vagyis nem egészségre ártalmas termékek.

Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy a hazai élelmiszerláncba csak kifogástalan hústermékek kerülnek. Annál is inkább, mivel a Hússzövetség tagjainak becslése szerint ma már a forgalomba kerülő hús 35-37 százaléka származhat a feketegazdaságból – figyelmeztetett a szervezet elnöke.

A növekedésért Éder Tamás szerint nagyrészt az áfa magas szintje, illetve tavalyi emelkedése okolható. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a 2009-es adatok szerint a sertéshúst a termelők az egy évvel korábbihoz képest alacsonyabb áron tudják értékesíteni.

Erre magyarázat lehet a válság idején erősödő árérzékenység, ehhez képest figyelemre méltó, hogy a sertéstermékek fogyasztói ára tavaly 7,5 százalékkal nőtt – vagyis jóval az infláció és jóval az élelmiszertermékek 4,4 százalékos átlagos drágulása felett.