Hogyan és kinek folynak a frekvenciáért kapott milliárdok?

Noha húszmilliárd forintos frekvenciaértékesítésből származó bevétellel számoltak az idei költségvetés előkészítésekor, a lapunk által megkérdezett piaci szakértők ebben korántsem biztosak. Számos nyitott kérdés van: senki nem tudja megmondani, pontosan milyen frekvenciákat értékesíthet idén az állam, és mennyiért. Mint ahogy azt sem tudjuk, kiírnak-e új mobiltendert az idén, vagy épp a jelenlegi piaci szereplők jutnak újabb frekvenciákhoz, s ezzel pluszkapacitáshoz. Az ugyanúgy bizonytalan: ha lesz is mobiltender, akkor mely cégek jöhetnek szóba komoly érdeklődőkként.

Ma mindössze annyi a biztos, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szakemberei dolgoznak a frekvenciakoncepció felülvizsgálatán, ahogyan azt a hatóság munkarendje tartalmazza. A második negyedévben kell megszületnie annak a döntéstámogató szakértői anyagnak, amely alapján a szakminisztériumban dönthetnek egy esetleges pályázatról, amely hozhat bevételt a költségvetésnek.

Szakértők rávilágítottak: szélsőséges esetben – például az összes rendelkezésre álló frekvencia értékesítésével – akár túl is teljesítheti az állam az említett húszmilliárd forintot, ám egy ilyen kitárazásnak káros következményei lehetnek a piacra nézve. Vagyis az NHH-nak a döntéstámogató anyag elkészítése során arra is nagy hangsúlyt kell helyeznie, hogy milyen frekvenciákat mikor a legcélszerűbb értékesíteni.

A törvényalkotó nem titkolt szándéka, hogy egy pályázattal a piaci versenyt erősítse, illetve a széles sávú internetelérés lehetőségeit kiterjessze. Az Európai Unió szabályozásának értelmében májusig a hazai jogrendbe is be kell kerülnie annak a módosításnak, hogy a jelenleg csak hangszolgáltatásra használt 900 MHz-es frekvenciákat immár internetszolgáltatásra is igénybe lehet venni.

Ezt jó ideje szorgalmazzák a szolgáltatók, hiszen álláspontjuk szerint 900 MHz-en a ritkábban lakott területek olcsóbban fedhetők le széles sávú internetszolgáltatással. (Az unió előírása szerint ezt a frekvenciasávot elsődlegesen továbbra is hangszolgáltatásra kell használni, az adatszolgáltatást azonban már nem zárja ki.)

Általános vélekedés azonban, hogy ehhez nem csupán törvénymódosítás szükséges, hanem a jelenlegi szolgáltatók által használt frekvenciák átrendezésére s egyben bővítésére is. Azzal a frekvenciakészlettel ugyanis, amellyel ma az operátorok rendelkeznek, igen nehézkes lenne az internetszolgáltatás.

Az új kapacitások rendelkezésre bocsátása természetesen bevételt hoz a költségvetésnek, ám ennek mértékét szakértők jóindulattal is csak néhány milliárdosra becsülik. Szolgáltatók korábban szorgalmazták a frekvenciák használatáért fizetendő rendszeres díjak átgondolását, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi modell nem beruházásösztönző. A két kérdéskör – tartják piaci körökben – nem kezelhető külön, ebben meg kell állapodnia a piaci szereplőknek és az állam képviselőinek.