Bővül az egynapos sebészet - Hogyan fizet az OEP?

Annak kapcsán kérdeztük meg a főorvos asszonyt, hogy a társaság a jövő héten Budapesten rendezi meg hatodik kongreszszusát, amely egyben a kelet-közép-európai régió második kongresszusa.
Jelenleg közel háromszázféle műtétet végezhetnek egynapos ellátásként hazánkban az erre orvostechnikai és személyi felkészültségben alkalmas egészségügyi szolgáltatók. Ösztönözte az intézményeket, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ezekért a beavatkozásokért azonos díjat fizet, akár egynaposként, akár kórházi bennfekvéssel látják el. Ám jelentős szerepe van az ellátás bővülésében a 2007-ben az intézmények számára e célra kiírt pályázatnak is, ezt igazolja az is, hogy a megelőző évben az összes hazai műtét mindössze 3 százalékát végezték e módon.
Ám az elnök asszony szerint a műtéti lista bővíthető lenne, s ezt segíthetné, ha az OEP ellenőrizné: az egynaposban ellátható műtéteket miért nem így végzik el az intézmények. Úgy látja, a nyugati EU-tagállamokhoz hasonlóan nálunk is növelhetnék például a szürkehályog- vagy a laparoszkópos epeműtétek számát. Ez előnyös a betegnek is, hiszen kevesebb időre esik ki a munkából, és spórolhat a biztosító is. Azonban csak akkor szabad ösztönözni e beavatkozásokat, ha annak az egészségügyben megvannak a tárgyi és személyi feltételei, s nem utolsósorban a beteg általános egészségi állapota és szociális környezete azt megengedi. Ugyanis csak akkor engedhető haza a beavatkozást követő 24 óra után a páciens, ha megfelelő körülmények között lakik, ha elérhető távolságban van az otthona a fekvőbeteg-intézménytől.
Az egynapos sebészet terjedését nehezíti a korszerűtlen és bonyolult szabályozás, valamint az, hogy az orvosoknak nemcsak az egészségügyi, hanem a szociálpolitikai szempontokat is mérlegelniük kell – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közelmúltban közreadott jelentésében. A számvevők szerint fékezőleg hat az is, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül.
Az ellenőrzést végző ÁSZ a szakminiszternek írt levélben azt javasolta: határozza meg az egynapos sebészet helyét az egészségügyi ellátórendszerben. Monitoringrendszerrel folyamatosan értékelje a mutatók alakulását, írja elő elkülönített várólista vezetését az átláthatóság érdekében. Az ÁSZ szükségesnek tartaná az így végzett beavatkozások körének felülvizsgálatát, bővítését, valamint hogy dolgozzák ki az ellátások finanszírozási protokollját. Ezen javaslataik megegyeznek az orvosi szakma elgondolásaival.
A számvevők azzal is igazolták e műtétek költséghatékonyságát, hogy például a szürkehályogműtét biztosítói térítési díja 2006–09 között 134 ezer forintról 108,7 ezerre csökkent, az ellátottak száma pedig 54 630-ról 61 500-ra emelkedett.
Az OEP egyébként 2006–08 között 55,2 ezerről 115,6 ezerre emelte az egynapos ellátásban végzett esetek finanszírozásának számát, s 2,7 milliárd forintról 7 milliárdra nőtt az e célú kiadása.