Így előfordulhat – és ismerve az építőiparban uralkodó állapotokat, elő is fordul –, hogy esetenként bizonyos (el nem végzett) pótmunkák elismerését, többletpénzek kifizetését követelik ennek fejében. S ily módon egy több százmilliós beruházás fölött diszponáló fővállalkozó kiszolgáltatott helyzetbe kerül egy néhány millió forintos részmunkát végző partnerével szemben. A cégvezető szerint szükség van egy olyan törvényre, amely erősíti a fizetési fegyelmet, de erre a mai szabályozás nem alkalmas. Vissza kellene vonni, és a szakma részvételével újat alkotni.
A Hunép saját munkái során egyelőre nem találkozott a biztos kézzel. Még tavaly indult ugyanis az a közbeszerzési eljárás, amelynek nyerteseként – konzorciumban a Magyar Építő Zrt.-vel – egy hónapja megkezdték a Debreceni Egészség Központ fejlesztési projekt kivitelezési munkáit. A nettó csaknem hétmilliárdos beruházás nyolc önálló szerződést foglal magában, ezek keretében létrejön egy új épület, hatot felújítanak, illetve bővítenek, s négy kilométernyi csőpostát építenek ki.
Nincs kibékülve a biztos kézzel Baksa Attila, a Zalai Általános Építési Vállalkozó (ZÁÉV) Zrt. elnök-vezérigazgatója sem.
Úgy tartja, a törvény hatálybaléptetése előtt egy úgynevezett pilot projekten kellett volna modellezni a rendszert, és annak tapasztalatai alapján lehetett volna megfelelő – másfél-két éves – felkészülési, betanulási idő után bevezetni a fedezetkezelői rendszert. Mint Baksa Attila lapunknak elmondta, finoman szólva sem mennek flottul a dolgok. Problémák sora vetődött fel, számos kérdésükre azonban nem kaptak választ. Még a fedezetkezelőként működő államkincstár szakembereihez is hiába fordultak. Az is kiderült, hogy rendkívül nagy adminisztrációval jár az ügymenet, emiatt létszámot kellett bővíteniük, s ez többletkiadásokat ró a cégre.
A fedezetkezelő csak akkor fizeti ki a benyújtott számlát, ha a kivitelező igazolást ad a teljesítésről, és arról, hogy alvállalkozói megkapták munkájuk ellenértékét.
Ez év januárjától valamennyi 90 millió forintot meghaladó közbeszerzési eljárással induló építkezés esetén, áprilistól pedig az 5,1 millió eurót (1,3 milliárd forintot) elérő magánberuházásoknál is kötelező a biztos kéz bevonása.
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások fedezetkezelője a kormányrendelet szerint a Magyar Államkincstár. A törvény hatálya alá nem tartozó beruházások esetében pedig az építtető és a fővállalkozó kivitelező választhat: ezt a feladatot a kincstárra vagy a számlavezetésre jogosult bankra bízza.
A kincstár regionális igazgatóságainak állampénztári irodáinál eddig csaknem húsz fedezetkezelői számlát nyitottak, az előkészített szerződések száma pedig a tízhez közelít. A számlákra már megérkeztek az első befizetések – közölte lapunkkal a kincstár.
A fedezetkezelő csak akkor fizeti ki a benyújtott számlát, ha a kivitelező igazolást ad a teljesítésről, és arról, hogy alvállalkozói megkapták munkájuk ellenértékét.
Ez év januárjától valamennyi 90 millió forintot meghaladó közbeszerzési eljárással induló építkezés esetén, áprilistól pedig az 5,1 millió eurót (1,3 milliárd forintot) elérő magánberuházásoknál is kötelező a biztos kéz bevonása.
A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások fedezetkezelője a kormányrendelet szerint a Magyar Államkincstár. A törvény hatálya alá nem tartozó beruházások esetében pedig az építtető és a fővállalkozó kivitelező választhat: ezt a feladatot a kincstárra vagy a számlavezetésre jogosult bankra bízza.
A kincstár regionális igazgatóságainak állampénztári irodáinál eddig csaknem húsz fedezetkezelői számlát nyitottak, az előkészített szerződések száma pedig a tízhez közelít. A számlákra már megérkeztek az első befizetések – közölte lapunkkal a kincstár. Építőipar: Még bizonytalan a biztos kéz -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.