A panaszosok arról számoltak be, hogy német weboldalakon regisztráltak, és vettek igénybe elektronikus szolgáltatásokat (például mobiltelefon csengőhangokat vagy dalszövegeket töltenek le), abban a hitben, hogy ingyenesen teszik azt, tekintve, hogy a weboldalon nem volt egyértelmű tájékoztatás a szolgáltatások áraira vonatkozóan. Néhány héttel később jött azonban a feketeleves: a kereskedő postai úton kiszámlázott 12 vagy 24 havi szolgáltatási díjat 100-200 euró értékben, és súlyos jogi következményeket helyezett kilátásba nemfizetés esetére.
Berndt Krieger, a német Európai Fogyasztói Központ igazgatója azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy ne engedjenek az állítólagos behajtó cégek fenyegetőzésének és ne fizessék be a követelt díjakat.
Mint mondta, a csalók igen nagy nyomást tudnak gyakorolni áldozataikra, ám tapasztalata szerint pusztán üres fenyegetés az ügy bírói útra való terelése. Számos jogi akadálya van ugyanis annak, hogy a fogyasztókat bíróság elé citálják. A magyar állampolgárok, avagy a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező fogyasztók elleni követeléseiket a külföldi kereskedőknek magyar bíróság előtt kellene érvényesíteni, azonban 100-200 eurós összegek esetében szinte teljesen valószínűtlen, hogy erre sor kerülne, nem is szólva az igények kétes megalapozottságáról.
A német jog szerint a távollevők között kötött szerződések esetében 14 nap áll rendelkezésre az elállási jog gyakorlására. Amennyiben azonban a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően az elállási jog gyakorlásának módjáról, az elállási idő azon a napon kezdődik, amikor a fogyasztót erről tájékoztatja a kereskedő, ám legkésőbb fél évvel a szerződés megkötése után lejár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.