A gyógytaváról nevezetes városban az elmúlt évben 196 ezer hazai és külföldi vendég szállt meg, akik összesen közel 951 ezer éjszakát töltöttek el. A vendégek száma 4 százalékkal volt kevesebb 2008-hoz képest, ezzel együtt azonban 3,3 százalékkal emelkedett az idegenforgalmi adóból származó bevétel, amely tavaly meghaladta a 275 millió forintot - közölte az MTI-vel az önkormányzati előterjesztést készítő Szabó Zoltán turizmus referens.
A KSH előzetes adatait felhasználva készített elemzésből az is látható, hogy a teljes vendégforgalmat illetően országosan második helyen szereplő Hévíz a belföldi vendégéjszakák számában Budapest, Hajdúszoboszló és Siófok után a negyedik helyen áll. Márpedig 2006-ig még a külföldi vendégek voltak túlsúlyban Hévízen, azóta azonban a belföldi vendégek aránya folyamatosan emelkedik, jelentős mértékben az üdülési csekkeknek köszönhetően.
A Hévízre látogatók több mint 90 százaléka a gyógyulás-regenerálódás miatt keresi fel a várost, így az egészségturizmus miatt nem érvényesül a szezonalitás, a látogatottságot sem az évszakok, sem az időjárás nem befolyásolja jelentősen. A gyógyszállodákban tapasztalható, 5,5 nap fölötti átlagos tartózkodási idő is jóval meghaladja az idegenforgalomban megszokott átlagot - fogalmaz a helyzetjelentés.
A gyógy- és wellnesturizmusra jellemzően az egy főre eső fajlagos költés - a gyógyászati és kiegészítő szolgáltatások igénybevétele miatt - mintegy harmadával magasabb, mint a turizmus más területein. A Balaton régiójában átlagosan napi 30-40 eurót költenek a turisták, míg a Hévízre látogatók kiadása eléri a 45-55 eurót. Ez utóbbi még mindig jóval elmarad a nyugat-európai gyógy- és wellnes-központokban elköltött napi 70-120 eurótól, ez pedig nagy vonzereje a zalai fürdővárosnak a külföldi vendégek körében.
A becslések szerint évente hozzávetőlegesen 25-30 millió euró körüli összeget költenek el összesen a térségben megszálló vendégek, de további mintegy 10 millió euróra taksálják azon turistáknak a kiadásait, akik csak egy napra látogatnak Hévízre.
A közel ötezer lakosú városban 20 szálloda, 4 panzió, 2 üdülőház és 1 kemping található, fizető-vendéglátó tevékenységhez szükséges engedéllyel 914-en rendelkeznek. Összesen 10,5 ezer férőhely található, 8,3 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt. A fürdővárosban 2009-ben 175 vendéglátó egység működött, közülük 140 étterem és cukrászda, 27 bár és borozó.
Szabó Zoltán az elemzés alapján úgy látja: a látogatottság további csökkenésének megelőzésére fejleszteni kell még a magasabb minőségű egészségturizmus feltételeit és célzottabb marketingakciókra is szükség lenne. A város lakóinak fő megélhetési forrása továbbra is ez az ágazat, és ennek köszönhető, hogy Hévíz az országra jellemző bizonytalan gazdasági helyzet ellenére továbbra is stabil lábakon áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.