K+f és innováció, Pakson

Az atomenergetikával kapcsolatos tudományos kutatással és kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról a 4. paragrafusában fogalmaz meg előírásokat. A törvény 4. § alapján az atomenergia biztonságos alkalmazását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével kell elősegíteni.



A nukleáris létesítmény biztonságának növeléséhez szükséges kutatás és fejlesztés költségei az engedélyest terhelik. A törvényi előírások megvalósulását a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok konkrétabb elvárások megfogalmazásával biztosítja. Így előírták az új adatok, tudományos eredmények folyamatos értékelését és hasznosítását a létesítmény teljes élettartama alatt. Valamint azt, hogy az üzemeltető szervezetnek kölcsönösen megfelelő kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania a hazai és nemzetközi tudományos és kutató intézetekkel, az atomenergia alkalmazásában érdekelt egyéb szervezetekkel a korszerű tudományos és technikai ismeretek felhasználása érdekében.

Az atomerőmű által koordinált és végrehajtott kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenység eredményessége nem független a hazai nukleáris-kutatás fejlesztési környezetétől. A magyar atomenergetikai kutatásoknak számos, nemzetközi szinten is nyilvántartott eredménye van. A hazai nukleáris kutatás-fejlesztési tevékenység szorosan kapcsolódik a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez és az atomenergetika jövőbeni, további felhasználásának megalapozásához.

Az atomerőmű szervezeti rendszere megfelelően biztosítja ezeknek a tevékenységeknek az ellátását és az atomerőmű tulajdonosa a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok finanszírozását azok jelentőségének megfelelően kiemelten biztosítja. Az elmúlt időszakban a társaság alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységért 2000-től jelenleg is a fejlesztési és elemzési osztály a felelős. E szervezet – egyéb műszaki feladatai mellett – társasági szinten koordinálja a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet, illetve tartja a kutatások szervezésben érdekelt országos főhatóságokkal, intézményekkel, fejlesztői műhelyekkel a kapcsolatot, figyeli a világban végbemenő tendenciákat.

Az egyes végrehajtott kutatás-fejlesztési feladatok szakmai specifikálása, a folyamat szakmai ellenőrzése és a konkrét hasznosítás az atomerőmű szakmai igazgatóságai, illetve egy-egy konkrét innováció bevezetésére szerveződő projektek mentén részben decentralizált, de a fejlesztési és elemzési osztály a koordináció mellett a gazdálkodás, a prioritások kitűzése és a bizonyos esetekben a tematika tekintetében is felügyeletet gyakorol a társaság kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége felett.

A nemzetközi kutatási eredményeket egyrészt az ún. főkonzulensi kapcsolaton keresztül, másrészt bizonyos nemzetközi kutatási projektekben szakértői vagy tanácsadói szinten történő közvetlen részvétel útján ismeri meg az atomerőmű. A nukleáris kutatás-fejlesztési tevékenység volumene, színvonala, az országos kutatás-fejlesztési háttér kihasználása az atomerőmű eddigi élettartama során meghaladta az országos átlagot, áttételesen jelentősen hozzájárult az erőműben kialakult műszaki és biztonsági kultúrához, az élenjáró üzemi mutatókhoz.

A társaság kutatás-fejlesztési tevékenysége szorosan integrálódott az országos és nemzetközi programokba és projektekbe. Az atomerőmű által koordinált kutatási és fejlesztési tevékenység egy olyan módszeresen folytatott alkotómunka, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel.

A paksi atomerőműben a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében elsősorban a műszaki alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és bizonyos esetekben (célzott) alapkutatási tevékenységek végezhetők. A kutatás-fejlesztési eredmények jelentős része hasznosul az erőmű biztonságát értékelő dokumentumokban, hatósági beadványokban, a biztonságot vagy a hatékonyságot növelő átalakítások kezdeményezésében, azok műszaki biztonsági megalapozásában, a különböző üzemeltetési, ellenőrzési vagy technológiai utasításokban.

A nemzetközi kutatási eredményeket az atomerőmű az egyes kutatási projektekben való közvetlen aktív részvételével vagy a főkonzulensi kapcsolaton keresztül a partnerintézetek részvételével ismeri meg és hasznosítja. Az atomerőmű által is kezdeményezett nukleáris kutató-fejlesztő tevékenységgel több hazai intézmény is foglalkozik, közülük legnagyobb az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI), ahol közel száz kutató tevékenykedik. A paksi atomerőmű főkonzulenseként is működő AEKI alaptevékenységének gerincét a reaktorbiztonsági kutatások jelentik, amelyek részben az üzemelő blokkokra, részben új típusú blokkokra irányulnak. Az intézetben folyó kísérleti munka kiterjed a reaktoranyagok, a fűtőelemek és a reaktorban végbemenő termohidraulikai folyamatok vizsgálatára normál üzemi, és üzemzavari körülmények között, reaktorkémiai és sugárvédelmi mérésekre, valamint környezeti hatások elemzésére.

Az intézet által működtetett kutatóreaktor köré települt berendezések számos különleges kutatási lehetőséget biztosítanak. Az AEKI-ben kifejlesztett és használt számítógépes modellek lehetővé teszik az atomreaktorok aktív zónájának csatolt neutronfizikai számítását, a termohidraulikai folyamatok korszerű leírását, az atomerőművi blokkok biztonsági elemzéseinek végrehajtását, az ember-gép kapcsolat tökéletesítését és atomerőművi szimulációs szoftverek létrehozását, teljes léptékű blokkszimulátor továbbfejlesztését.

A második legnagyobb atomerőműves kapacitással rendelkező kutatóintézet a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. (NUBIKI). Az intézetben valószínűségi, rendszertechnikai és folyamatszimulációs elemzéseket hajtanak végre a paksi atomerőmű biztonságnövelő intézkedéseinek megalapozásához. Számítógépes kódok segítségével súlyos baleseti folyamatokat modelleznek a balesetkezelési stratégiák kidolgozásához. A NUBIKI-ben foglalkoznak a paksi konténment modellezésével és vizsgálatával.

A hazai oktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében (BME NTI) folyik a legsokoldalúbb atomenergetikai kutatás. A BME NTI kutatási tevékenysége az Oktatóreaktor, mint főberendezés köré csoportosul. Az intézetben akkreditált radiokémiai laboratórium működik. Sugárvédelmi kutatások és nukleáris méréstechnikai fejlesztések folynak, és foglalkoznak a nukleáris energiarendszerek és a nukleáris üzemanyagciklus elméleti vizsgálatával is. Korszerű numerikus módszerekkel reaktor- és neutronfizikai, valamint termohidraulikai elemzéseket hajtanak végre, szoftverszimulátorokat fejlesztenek az atomerőmű személyzetének alapszintű oktatásához.

A nukleáris kutatás néhány speciális és fontos területén az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI), az MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI), az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI), az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az MTA Izotópkutató Intézet kutatói dolgoznak. A paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó kutató-fejlesztő munkában részt vesznek a veszprémi Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatói is.

A hazai nukleáris kutatás-fejlesztés finanszírozásának több forrása van. Az MTA költségvetési támogatásával akadémiai kutatóintézetek kapnak lehetőséget nukleáris témák kutatására. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az atomenergia békés célú hazai alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységre és a hatósági ellenőrzést szolgáló megalapozó műszaki tevékenységekre ad támogatást pályázatok keretében számos intézménynek. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által korábban meghirdetett Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) támogatásával több jelentős hazai nukleáris kutatási-fejlesztési program indult el. Az Európai Unió (EU) néhány évvel ezelőtt jelentős támogatást adott az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó kutatásokra a volt szocialista országoknak PHARE és TACIS programok keretében.

A magyar intézmények már az ország uniós taggá válása előtt részt vehettek az európai kutatási keretprogramokban. A jelenleg futó EU 7. Keretprogram csak minimális finanszírozást irányzott elő a maghasadásos energiatermeléshez kapcsolódó kutatásokra, ennek eredményeként számottevően csökkent a hazai kutatások közvetlen EU-forrásból származó támogatása. A Paksi Atomerőmű Zrt. kutatás-fejlesztési szerződések formájában komoly összeget fordít az erőmű biztonságos üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásokra. A Paksi Atomerőmű Zrt. főkonzulensi megbízása alapján az AEKI és a NUBIKI közösen vesz részt az erőmű stratégiai döntéseinek előkészítésében.

Ezen túl az atomerőmű számos esetben biztosítja a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben résztvevő hazai intézetek önrészét vagy a projekt tagdíját. Ilyen esetekben a projektben részt vevő intézmények valamint az atomerőmű is hozzájutnak a projektek keretében született eredményekhez, illetve befolyásolni tudják a tervezett kísérleteket vagy a modellfejlesztések irányát.

Az éves kutatás-fejlesztési tervek szerint 1995-től napjainkig több, mint 350 kutatási-fejlesztési szerződést kötött a társaságunk különféle források terhére, folyó árakon összegezve, a még folyamatban lévő témákat is tekintve körülbelül legalább 5 Mrd Ft összértékben. A közelmúlt kutatás-fejlesztési ráfordításainak növekedésére jótékony hatással volt az a törvényi előírás, amely szerint a gazdálkodó szervezetek innovációs járulék befizetési kötelezettsége csökkenthető az állami költségvetési keretekben gazdálkodó kutató intézetektől és egyetemi tanszékektől megrendelt kutatási feladatok költségeivel. Ezzel összefüggésben az atomerőmű közreműködött több egyetemen kialakuló Kooperációs Kutatási Központok létrehozásában.

A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemi tanszékek szerepe az atomerőmű által finanszírozott kutatás-fejlesztési tevékenységekben. Ez a tendencia tovább erősödött az innovációs járulék leírási lehetőségének bevezetését követő években. Az atomerőmű érdekelt abban, hogy az energetikai és ezen belül a nukleáris területen általában is, de a kutatás fejlesztési vagy innovációs tevékenységéhez kiemelten, megfelelő szakember utánpótlás álljon rendelkezésére.

A műszaki egyetemekkel a kutatás-fejlesztés területén végzett együttműködés érezhető módon járul hozzá a viszonylag kisebb hallgatói létszámot foglalkoztató szakok működési feltételeinek fenntartásához. Emellett az atomerőmű olyan stratégiai együttműködést célzó, hosszú távú megállapodásokat köt elsősorban műszaki egyetemekkel, amely elősegíti a hallgatók érdeklődésének felkeltését a biztonságos és környezetkímélő energiatermelési technológiák, ezen belül az atomerőmű működésének, technológiájának megismerése iránt. Az együttműködés formái sokrétűek, például a BME hallgatói közül évente közel száz hallgató vesz részt az erőműben szakmai gyakorlaton, szinte mindennaposak a rövid szakmai látogatások, az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal közösen szervezett rendezvények pedig kiváló fórumai a szakmai kapcsolatok kialakításának.

Emellett az atomerőmű a saját dolgozói képzésére használt egyedülálló oktatási infrastruktúra, mint például az atomerőművi szimulátor, vagy a valódi atomerőművi nagyberendezésekkel felszerelt Karbantartó Gyakorló Központ rendelkezésre áll egyetemi partnereink számára elméleti és gyakorlati képzések helyszíneként egyaránt.

A kutatás-fejlesztési tevékenység szerteágazó tematikáját jól illusztrálja a mellékelt táblázat, amely az elmúlt tíz évben lezárt 161 témát próbálta meg elég szélesen, 18 nagyobb témakör szerint csoportosítani. Látható, hogy a kapott tematikus gyakorisági lista élén fontos, biztonsághoz általában kapcsolódó szakterületek állnak. E területeken a gyors fejlődés volt jellemző, technológiák és eszközök terén egyaránt. Az utóbbi években jelentkezett új kutatási témák között ki kell emelni az öregedéskezelés, a teljesítménynövelés, az üzemanyag-viselkedés, valamint a balesetkezelés témaköreit.