BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Klaszterben a buszgyártók

Úgy tűnik, újra lesz Ikarus-gyártás Magyarországon. A jövő szerdán megtartandó sajtótájékoztatóig azonban részletekkel nem kívánt szolgálni Princz Ferenc, az Ikarusbus Kft. ügyvezető igazgatója, aki 18 más cégvezetővel tegnap megalakította a Magyar Autóbuszgyártó Klasztert (MAK).

Igaz, a klaszter alapítói között nem szerepel a legnagyobb, illetve a legismertebb vállalat, a Kravtex, illetve az amerikai piacra dolgozó NABI. Ott találjuk viszont az Alfa Buszt, a Rábát és az Auto Rad Controlle Kft.-t. És persze komoly iparági beszállítókat.
Fórián István, az autóbusz-rekonstrukciós program miniszterelnöki megbízottja a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a klasztert alkotó vállalatok együttesen kívánnak fellépni az exportpiacon. Az Ikarus névnek még ma is komoly a marketingértéke a külpiacon, hiszen – amint Fórián István hangsúlyozta – az ITDH-n keresztül Tunéziától Mongóliáig máig keresik a kapcsolatot, és nosztalgiával gondolnak az Ikarus márkára. A miniszterelnöki megbízott szerint a kisigényű és könnyen javítható Ikarusok modern utódai számára komoly piaci lehetőségek lennének.
„El tudom képzelni, hogy bizonyos nagy nemzetközi tendereken a magyar buszgyártók közösen tegyenek ajánlatot. Így lenne esélyünk arra, hogy nagy buszgyártókkal is felvegyük a versenyt. A klaszter tagjai csak egy-egy típussal pályáznának, viszont együttesen le tudnák fedni a kínálati palettát” – mondta lapunknak Földi Zoltán, a tavaly 125 buszt gyártó és 160-at értékesítő Alfa Busz kereskedelmi igazgatója. Az egykor 200, ma 50 fős cég menedzsere úgy látja, hogy az is a végtermékek versenyképességét szolgálja, ha a buszgyártók egységesítik alkatrészigényüket.
De a klaszter reménykedik hazai megbízásokban is. „Remélem, hogy a belföldi megrendelők egyenlő feltételek esetén a magyar buszokat fogják választani” – jelezte Mester Zoltán, a versenyképességért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón. Csatlakozva ehhez a gondolathoz, Pálfai Tamás, az OrosházaGlas Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak kifejtette, hogy érdemes lenne a hazai, de legalább az uniós gyártókat preferálni. A ma 190 fős cég egykor az Ikarus üvegbeszállítója volt, és közel 3 milliárdos árbevételéből több mint 500 milliót tavaly is a járműüvegek tették ki. Igaz, főleg a környező országokba és Németországba szállítják ezeket a termékeket. A speciális épületüvegeket Írországtól Szibériáig szállító társaság vezetője nagy reményeket fűz a klaszter megalakulásához, hiszen az iparág fennmaradásától és fejlődésétől munkahelyek ezrei függnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy az összefogásra már évekkel korábban szükség lett volna.
Az bizonyos, ahhoz, hogy „a magyar busz” komoly eséllyel induljon a világpiaci versenyben, a szakma összefogására van szükség, mert csupán a szellemi tőkének vagyunk bővében, maga a gyártás szétaprózódott. A szétaprózódottság azonban komoly hátrány a piaci versenyben, elég, ha csak a fejlesztések tőkeigényére gondolunk. A szakma szerint „öt-hat” gyár van ma Magyarországon, és azért e bizonytalanság, mert van olyan cég, amelyről nem tudni, hogy az idén termel-e még. Mindenesetre a gyárak mindegyike az Ikarus köpenyéből bújt ki, vagyis a szakemberek többsége az évek óta nem működő, de a nyolcvanas években még évi 10 ezer buszt gyártó nagyvállalattól távozott.
A klaszter a hazai buszrekonstrukciós program keretében jött létre, amelynek legfontosabb célja a magyar járműipar fejlesztése oly módon, hogy a hazai közlekedési vállalatok igényeinek kielégítését Magyarországon gyártott autóbuszok felhasználásával tegye lehetővé.
Fórián István szerint össze kell fogniuk az ágazat szereplőinek, hiszen ha a hazai járműipari cégek egymástól függetlenül gyártanak és fejlesztenek, rontják a versenyképességüket a külpiacokon. Egy klaszter típusú összefogással viszont nőnek a magyar cégek esélyei a nemzetközi versenyben, és kedvezőbb áron szerezhetnek be környezetbarát motorokat is. A program további célkitűzései között szerepel az autóbuszgyártó és a beszállítói ipar megerősítése, valamint az iparág munkahelymegtartó képességének javítása is.

Öreg buszok

A magyar utakon futó 9 ezer busz átlagéletkora 10-11 év, a BKV állománya pedig 17 éves. Az lenne a cél, hogy évente 700-800 elavult járművet lecserélhessünk, ugyanakkor az 1500 darabos magyar gyártókapacitás fennmaradó részét külföldön adjuk el – mondta Fórián István, az autóbusz-rekonstrukciós program miniszterelnöki megbízottja.




Az MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram akár ezer busz lecserélésére is elegendő forrást nyújthat. Szakértők szerint a buszbeszerzések felpörgése kitörési lehetőség lenne a zömmel a belföldi piacra termelő magyarországi buszgyártók számára.

A cégek nagy része mostanság azzal kénytelen ugyanis szembesülni, hogy csak kis darabszámú beszerzésekre írnak ki tendereket belföldön. Klaszterben a buszgyártók -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.