Maradjanak itthon a fiatal tudósok! 300 milliós Lendület

Az Akadémia elnöke által két éve életre hívott Lendület Fiatal Kutatói Program célja egyik célja, hogy jelentős anyagi támogatás odaítélésével hazacsábítsa a külföldre távozott fiatalokat, illetve megállítsa az elvándorlást, amivel hozzájárulhatnak az akadémiai kutatóintézetek munkájának megújításához és az ország versenyképességének növeléséhez. A 45 évnél fiatalabb tudósok közül tavaly huszonheten, az idén huszonketten nyújtották be pályázatukat az Akadémiára a tudományos élet sokféle területéről - tudtuk meg Torda Júliától az MTA kommunikációs főosztályának vezetőjétől. Most heten - közülük egy kutató Hollandiából, hárman az Egyesült Államokból, hárman itthoni intézetekből - nyertek, akik az MTA-tól ebben az évben 300 millió forint támogatást kapnak. Az összeget a kutatások forrás- és műszerigényét figyelembe véve osztották el a pályázók között. Az öt éves támogatást követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról.

A mai díjátadón Pálinkás József viccesen jegyezte meg: talán a nálunk meghonosított Lendület program hatására döntött Obama amerikai elnök is a fiatal kutatók támogatásáról, az USA-ban ugyanis a közelmúltban hetven tudósnak nyújtott nagyobb mértékű pénztámogatást az elnök. Úgy látja: a fiatal tehetségek itthon maradása nélkülözhetetlen a hazai tudományos fejlődés számára. Örömmel nyugtázta, hogy számos cég csatlakozott az MTA céljának megvalósításához, amelyek jelentős anyagi támogatással segítik, hogy lendületben maradjon a Lendület program.

Két fiatal videokonferenciás kapcsolat révén vette át a pályázati díjat az MTA elnökétől. A 43 éves Stipsicz András matematikus Amerikában dolgozik még, s az úgynevezett alacsony dimenziós topológiával foglalkozik, amely magában foglalja a matematika olyan klasszikus területeit mint a háromdimenziós térben elhelyezkedő csomók elmélete. Kutatásainak eredménye jól alkalmazható bizonyos biológiai kutatásokban, hiszen például a DNS spirál is modellezhető egy csomóval, aminek matematikai tulajdonságai befolyásolják a spirál térszerkezetét. A fiatal tudós úgy fogalmazott: sokan azt mondják, a matematikához elég egy ceruza és A egy papír. Ez is kell, ám szükség van korszerű informatikára és könyvtárakra, s ami nagyon lényeges, sok kutató együtt gondolkodására. Ezért is fontos a kutatócsoportok létrehozását ösztönző Lendület program.

A 36 éves fizikus végzettségű Galajda Péter korábban már Széchenyi díjat is kapott. Hollandiából jön haza, ahol kutatócsoportjával a mikor- és nanotechnológia segítségével olyan mikroszkopikus élőlényeket hoznak létre, amelyekben a baktériumok életkörülményeit szabályozhatják. Munkájukkal megismerhető a sejtek közötti kommunikáció, a baktériumtörzsek versengése és hosszú távú evolúciója. Gyakorlati haszna lehet a bakteriális fertőző betegségek kezelésében.

Az orvos végzettségű Fekete Csaba az energiaháztartást szabályozó idegrendszeri hálózatokat vizsgálja rágcsálók és az emberi agyban. Bostonban dolgozott, külföldön kezdett el foglalkozni az energiaháztartás szabályozásában fontos szerepet játszó hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy és mellékvese tengelyek agyi szabályozásával. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében megalakított munkacsoportjának célja olyan új terápiás lehetőségek felfedezése, amelyek az eddigieknél hatékonyabban járulhatnak hozzá az elhízás kezeléséhez.

Az ugyancsak orvos végzettségű Szakács Gergely kutatási területe a rosszindulatú, valamint áttétet adó daganatos megbetegedések hatékony kezelése a terápia során kialakuló és a gyógyszereknek ellenálló sejtek elpusztításával. A díjátadáskor azt mondta: ez a támogatás igazi lehetőséget ad csoportjának az Amerikában kipattant ötletének megvalósításához.

Némileg kapcsolódik a gyógyításhoz, de a napelemek teljesítményeit is javíthatja a 37 éves Gali Ádám villamosmérnök tudományos tevékenysége. A nanorészecskékkel súlyos betegségek, például a rák fejlődésének nyomon követésével célzott terápiák alkalmazására nyílik lehetőség. Azt mondta: a kutatás öldöklő verseny, minden kis eredményért meg kell küzdeni. Nagyon nehéz eljutni addig, hogy a kutatási eredményeket publikálhassák egy-egy elismert folyóiratban. A fiatal tudós szerint a nemzetközi tudományos kutatások versenyében most Magyarország nem áll a legjobban, ezért is fontos az MTA kezdeményezése, s fontos lenne, ha ehhez hasonló programokat indítanának az egyetemek is. Gali Ádám jelenleg a Műszaki Egyetemen Atomfizikai Tanszékén dolgozik, de visszajár az USA beli Harvard Egyetemre.

Gyökeret és szárnyat adott a Lendület program az ugyancsak 37 esztendős Soós Tibor vegyésznek. Az MTA KK. Biomolekuláris Kémiai Intézetében olyan új eljárások fejlesztésén dolgozik, amelyek jelentősen csökkentik a szintetikus eljárások környezeti terheléseit. Környezetkímélő katalizátorokat szeretnének kifejleszteni, amelyek alternatívát nyújtanak a jelenleg használt mérgező hatású átmenetifém katalizátorokkal szemben.

Kooperatív játékelmélettel, elméleti közgazdaságtannal a társadalmi döntések elméletével foglalkozik a 34 éves matematikus Kóczy Á. László. A játékelmélet arra keres választ, hogy a résztvevők milyen csoportokat alkotnak a játék során, hogyan osztják el a bevételeket. Elméleti kutatásai segíthetik a szabad piaci versenyt korlátozó kartellek elleni küzdelmet és hozzájárulhatnak a globalizáció miatt rendkívül összetett problémák megoldásához. A Hollandiából hazatért fiatal tudós munkájával az MTA Közgazdaság Tudományi Intézetéhez csatlakozik.

Részt vettek a díjátadáson a hazai k+f kutatásokat támogató cégek vezetői is. Az Aquincumi Technológiai Intézet 3 millió forinttal támogatja Stipsicz Andrást. Az intézet alapítója, Bojár Gábor úgy fogalmazott, hogy a gazdaság és a tudomány szereplőinek együttműködésével kapcsolatos elképzelései egybeestek Pálinkás József akadémiai elnök álmával. Az MVM Zrt. Gali Ádám kutatásait támogatja öt millió forinttal. Mártha Imre, a villamos művek vezérigazgatója arról beszélt, hogy a tudomány élvonalához hasonlóan a piacon is öldöklő verseny tapasztalható. Amennyiben azonban lehetséges, akkor a kutatások eredményeként létrehozott legmodernebb technológiát inkább itthonról kell beszerezni. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója Fekete Csaba kutatócsoportjának munkáját segíti öt millió forinttal.

Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt vezérigazgatója a VGO kérdésére elmondta: a gyógyszervállalat kötelességének tartja e nemes program anyagi támogatását. Fontos lenne a pályázati erőforrások koncentrálása és az, hogy a természettudományos tantárgyak, s a biológia oktatása már a középiskolákban megerősödjék. Csak akkor van esélye a cégeknek állni a versenyt, ha komoly akadémiai háttér áll mögöttük.