Miért nem követett el harakirit a Fujitsu volt vezére?

A Fujitsu több mint egy hónapja távolította el vezérét, Kuniaki Nozoét. A cég eleinte azt állította, hogy a menedzser egészségügyi okokból önmaga távozott. Nozoe viszont március elején négyoldalas levelet küldött az igazgatótanácsnak, amelyben azt állítja: úgy állították fel székéből, hogy hivatalos lemondás sem történt meg a részéről. A Fujitsu ezután elismerte, hogy valóban lemondatta Nozoét azért, mert úgy sejti, hogy "nem megfelelő kapcsolatot ápolt" bizonyos cégekkel.

Az Economist értelmezése szerint ez a szervezett bűnözéssel való kapcsolatot jelenti. Nozoe azonban – a legtöbb japán cégvezérrel ellentétben – nem hagyja el csendben a pályát, hanem bepereli volt cégét és azt követeli, hogy semmisítsék meg az eltávolítására vonatkozó döntést. Kei Hata, Nozoe ügyvédje elmondta: nem pénz vagy a pozíció visszaszerzése, hanem a Nozoe becsületén esett csorba kiküszöbölése a cél.

A lap úgy látja, a Nozoe sztori pontosan tükrözi a japán cégek vezetési stratégiájának furcsaságait. Ezek a menedzserek sok esetben nem valódi vezetők, csak jelképként szolgálnak. A döntéseket nem egyének, hanem közösségek hozzák és az életreszóló pozíció lehetősége arra készteti a vezetőket, hogy ne kísérletezzenek a hatalmuk korlátaival. Amikor az igazgatótanács távozásra kéri fel őket, a legtöbben engedelmesen harakirit követnek el és sokszor jólfizető tanácsadói állást kapnak ugyanannál a cégnél. Az Economist szerint tipikus az is, hogy Nozoét lemondatták anélkül, hogy bármi bizonyította volna, hogy ártott a cégének.