Ha meg szeretnénk keresni valamelyik állami szervet, kétségtelenül a legkézenfekvőbb megoldás a központi vagy valamely területhez rendelt dedikált vezetékes szám feltárcsázása. Mindez nem véletlen, hiszen míg a mobiltelefónia inkább személyes jelleget és használati jellemzőket – adott esetben akár identitást is – kölcsönöz a kommunikációnak, addig egy állami szerv esetében ennek jóval kisebb a jelentősége.
Az elmúlt évben a költségvetési szegmens kommunikációs igényeit – a mobiltelefónia és egyéb megoldások mellett – mintegy 123 ezer vezetékes fővonal volt hivatott kiszolgálni, javarészt ISDN-kapcsolatokon keresztül – olvasható a jelentésben. Annak ellenére, hogy a hagyományos analóg előfizetésekhez képest ebben a szektorban alacsonyabb a digitális megoldások elterjedtsége, a digitalizáltság foka már 70 százalékra tehető. A fővonalak digitalizáltsági szintje, ha lassan is, de folyamatosan növekszik – állapítják meg a BellResearch elemzői.
Az üzleti szférával ellentétben a költségvetési intézmények körében nem magától értetődő a mobilkommunikáció súlyának folyamatos és dinamikus növekedése. A fix és mobiltelefonálásra fordított kiadások esetében megmutatkozó jelenlegi 2:1 arány az üzleti szférában pont fordított – mutatnak rá a kutatók. Ha figyelembe veszszük, hogy a vállalatoknál még ilyen feltételek mellett is folyamatos az eltolódás a mobil irányába, könnyen azt hihetnénk, hogy a közszféra még nagy tartalékokkal rendelkezik a mobilos cégek számára. A helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy az üzleti szereplőknél tapasztalt fix-mobil cserefolyamat a közintézményi szegmensben csak korlátozottan érvényesül; az előző évhez képest például az arányokban nem mutatkozott számottevő eltérés – derül ki a BellResearch elemzéséből. A helyzetkép persze korántsem mondható általánosnak: míg ugyanis a központi költségvetési intézmények körében az elmúlt időszakban nőtt a vezetékes telefon súlya, addig az egészségügyben csökkent a részaránya.
Az állami intézmények konzervatívnak tekinthetők a vezetékes technológiákat illetően is. A vezetékes telefon jelenléte mellett az internetes telefonálás 8 százalékuknál, a szolgáltatói VoIP- és a kábeles telefon pedig nem egészen 3-3 százalékuknál fordul elő. Kevéssé elfogadottak tehát az új, IP-alapú megoldások. Szembetűnő viszont, hogy tavaly még a közintézmények 13 százaléka vett igénybe közvetítőválasztásos telefonszolgáltatást, amely megoldás az utóbbi években az üzleti szférában egyre inkább marginálissá vált. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.