BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A válság végére vár a Mol

Továbbra is kihívással teli, ám egyes területeken már javuló makrogazdasági környezetben zárta idei első negyedévét a Mol csoport, Magyarország legnagyobb árbevételű vállalkozása.

Az időszak konszolidált eredményei a piaci kondíciók és a belső intézkedések mellett a horvátországi INA leányvállalat konszolidálásának a hatását is mutatják, ez is magyarázata lehet egyes mutatók látványos változásának. A csoport nettó árbevétele például az egy évvel ezelőtti első negyedévről 37 százalékkal, 866,2 milliárd forintra nőtt. Üzleti tevékenységének eredménye ugyanakkor 12 százalékkal, 59,5 milliárd forintra romlott, adózott eredménye viszont –117,7 milliárdról 22,4 milliárdra javult.
A csoport kutatás-termelésére kedvezően hatott, hogy az első negyedévben tovább nőttek a nemzetközi olajárak, és hogy a forint gyengült a dollárral szemben. Viszont rontotta a számait a gázárak alakulása. A Mol csoport napi átlagos szénhidrogén-termelése 5,5 százalékkal esett, ráadásul közben kissé nőttek a termelési költségei.
A finomításban és a kereskedelemben szintén jól jött a gázolaj és a benzin európai piaci árrésének szerény növekedése, de az is, hogy elkezdett távolodni egymástól a beszerzett urál olaj ára és a brent minőségé. Előbbivel vásárlásai többségét, utóbbival eladásai árait kalkulálja a társaság. A finomítói kibocsátáson belül a benzin és a gázolaj súlya csökkent, ez azért negatív tényező, mert az árrések tágultak. A változás a Portfolió.hu szerint vélhetően a leállásokra való felkészülés miatt történt. A Mol belföldi értékesítése egyébként 19 százalékkal, vagyis számottevően csökkent. Ráadásul a vegyipari üzletág továbbra is gyengélkedik.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató értékelése szerint a csoport első negyedéves erős eredményei igazolták a stratégia sikerét, és jelzik, hogy a Mol kedvező pozícióból várja a gazdasági növekedést.

A negyedév során, amikor a környezet javulni kezdett (magasabb olajár, bővülő brent-urál spread és javuló finomítói marginok), a Mol EBITDA-ja 30 százalékkal nőtt, üzleti eredménye pedig több mint megkétszereződött – hangsúlyozta közleményében. Nőtt a csoport egészének hatékonysága. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk erős pénzügyi pozíciónk megőrzése és meglévő portfóliónk értékének maximalizálása iránt” – jelentette ki.
A Mol 26,4 százaléka külföldi intézményi befektetők kezében van. Második legnagyobb, 21,2 százalékos tulajdonosa a Szurgutnyeftyegaz, amely a negyedik legnagyobb oroszországi olajtermelő. A sorban a következő, 7,3 százalékkal, a cseh CEZ villamosenergia-ipari csoport, majd 7,0 százalékkal az Oman Oil Company következik.

Következtetések

„Még mindig a nehéz gazdálkodási környezetről kaptunk igazolást, még ha javulás is látszik” – áll a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője által készített értékelésben.

Mint ebből kiderül, Vágó Attila számított a vegyipari marginkörnyezet gyengélkedésének folytatódására.

Az elemző több ponton – például a nettó adósságállomány 1072 milliárd forintra történt emelkedésében, a 84 milliárdra nőtt beruházásokban és az eredményt rontó 5,1 milliárdos tételben is – rámutatott az INA konszolidálásának hatásaira.

A csoport kutatás-termelés üzletágának 13 milliárddal, 52 milliárdra nőtt az üzemi eredménye, de az INA nélkül romlott volna a kedvezőtlenebbre változott működési feltételek miatt.

A finomítás és kereskedelem üzemi eredménye a tavalyi pluszból 2,8 milliárdos mínuszba ment át, a csökkenésből 12 milliárdért „felelős” a horvátországi leányvállalat.

A vegyipari részleg viszont kisebb veszteséget termelt, mint a tavalyi első negyedévben, mert bár a marginok csökkentek, de az eladott mennyiség nőtt, és estek az energiaköltségek.

A gáz- és áramdivízió üzemi eredménye 43 százalékkal, 25 milliárdra javult, főként a hazai gázszállításból származó bevétel „drasztikus növekedése” következtében.

Mint ebből kiderül, Vágó Attila számított a vegyipari marginkörnyezet gyengélkedésének folytatódására.

Az elemző több ponton – például a nettó adósságállomány 1072 milliárd forintra történt emelkedésében, a 84 milliárdra nőtt beruházásokban és az eredményt rontó 5,1 milliárdos tételben is – rámutatott az INA konszolidálásának hatásaira.

A csoport kutatás-termelés üzletágának 13 milliárddal, 52 milliárdra nőtt az üzemi eredménye, de az INA nélkül romlott volna a kedvezőtlenebbre változott működési feltételek miatt.

A finomítás és kereskedelem üzemi eredménye a tavalyi pluszból 2,8 milliárdos mínuszba ment át, a csökkenésből 12 milliárdért „felelős” a horvátországi leányvállalat.

A vegyipari részleg viszont kisebb veszteséget termelt, mint a tavalyi első negyedévben, mert bár a marginok csökkentek, de az eladott mennyiség nőtt, és estek az energiaköltségek.

A gáz- és áramdivízió üzemi eredménye 43 százalékkal, 25 milliárdra javult, főként a hazai gázszállításból származó bevétel „drasztikus növekedése” következtében. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.