GfK: Ha jön a gyerek, fogy a mosópor

Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, viszont újak bukkannak fel. Mérések szerint egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza. Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén mozog.

Egy új jövevény a család mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja.  „A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking adatai a fentieket jól alátámasztják, pl. a mosóporoknál az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások közel kétszer annyi mosóport vásárolnak egy személyre vetítve, mint a gyermek nélküli háztartások. A „mosó masák mosodájának” nyertese azonban a 15-19 év közötti gyermekkel együtt élő családok” – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Egy gyermek érkezése megváltoztatja a szülők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyát. A szülőszerepben az egyik legjelentősebb változást az eredményezi, hogy az „én” és az önmagunk fontossága háttérbe szorul, és a „mi”, valamint a gyerek kerül a középpontba.  Több társadalomkutatási forrás is alátámasztja, hogy a megváltozott férfi szerepek azt eredményezték, hogy a mai apák erőteljesebben részt vesznek gyermekeik mindennapjaiban, mint akár az ő apáik generációja.

2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső. A keresők hiánya számos egyéb probléma forrása is. Hazánkban a szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben.  Magyarországon 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, és ezen belül mélyszegénységben nevelkedik legalább 2-300 ezer gyermek, de pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól függően, mit nevezünk mélyszegénységnek.