A bankok 20 milliárdját kéri az Agrárkamara

A kamara javasolja a kormánynak, hogy az EU brüsszeli központjánál kezdeményezze a már korábban többször is kért intézkedéseket. Köztük például a kukorica intervenciós felvásárlásának ismételt bevezetését, a tenger nélküli országok fuvartámogatását és az EU-n kívülről származó gabonaimport felfüggesztését.

A járulékos károkkal legalább 100 milliárd forintra tehető természeti károk miatt a mezőgazdaságnak hazai intézkedésekre is szüksége van. Jelentős károk az idei évben nem csak a szántó, hanem a szálas-takarmány termő területeken, a kertészeti kultúrákban és az erdészetekben is jelentkeztek. A Kamara szerint a Kárenyhítési Alapot a kormánynak legalább 20 milliárd forintra fel kellene töltenie, például a bankokra kivetett adó bevételéből.

A szervezet javasolja, hogy a Kárenyhítési Alapba történő termelői befizetés határidejét november végére tolja ki az agrártárca. Javaslat az is, hogy a kormány kezdjen tárgyalni a bankokkal a gazdálkodói hitelek – költségmentes - átütemezésének lehetőségéről, illetve – ahogy tavaly az aszály miatt, úgy az idén a belvíz és árvíz miatt – ismét hozza előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét 2010. október 16-ra.

Legalább ilyen fontos, hogy a termelőket mentesítse a szerződésekből adódó kötbér fizetés terhe alól, ugyanis sok helyen a víz és viharkárok miatt meg sem terem annyi áru, melynek szállítását korábban vállalta a termelő. Ez a vis major helyzet bejelentések rendezését, illetve az ország, vagy legalábbis egyes térségeinek vis maior sújtotta területté nyilvánítását feltételezi.

A Kamara az EU Közös Agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban is megfogalmaz elvárásokat. Mint írják, erősíteni kell a piac- és termelésszabályozás eszközeit, a külső piacokról származó élelmiszerek előállítási kontrollját. A kamara ragaszkodik a termelőknek nyújtott közvetlen uniós kifizetések rendszeréhez, vagyis azt meg kell őrizni, annak mértékét nem szabad csökkenteni. Ebben főként a jelentős foglalkoztatottsági szinttel rendelkező ágazatokat (az állattenyésztést, valamint a zöldség-gyümölcs termesztést) kell preferálni. Ezz egyben növeli a vidéki foglalkoztatást, másrészt a hazai, helyi kereskedelem és feldolgozóipar megfelelő árualapját biztosíthatja.