Miből áll az energiaszámla?

Mielőtt azonban segítenénk eligazodni e kérdésben, felhívjuk a figyelmet: törvények és rendeletek szabályozzák, hogy a szolgáltatók milyen gyakran és milyen indokkal módosíthatják a villamos energia és a földgáz árát. Az is jogilag szabályozott, hogy a hatóság milyen módon ellenőrzi a szolgáltatók költségeit, és mely költségek érvényesíthetők az árrésben. Az ármegállapítási folyamatban a Magyar Energia Hivatal (MEH) ennek megfelelően felügyeli a jogszabályok betartását és hagyja jóvá az alkalmazandó árat.

Ahogy a grafikonon is látszik, az áram árának 95 százalékát a beszerzési (nagykereskedelmi) ár, a háztartásokba való eljuttatás költsége és az áfa teszi ki, tehát az ár elemeinek többsége csak „átfolyik” a szolgáltatón és más piaci szereplőket illet. Ugyanezen öszszetevők aránya a földgáz esetében 92 százalék.

A villamos energia beszerzési ára az egyetemes szolgáltató által fizetett olyan átlagár, amelyet jelentősen befolyásol a kötelező átvétel (KÁT), azaz a megújuló energiaforrásból, valamint hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező, a piacinál magasabb árú átvétele. A beszerzési ár a földgáz esetében is a legnagyobb árösszetevő. A rendszerhasználati díj mindkét energiahordozó árában annak költsége, hogy a megvásárolt áram, illetve gáz eljusson a háztartásokba. Az áram esetében meg kell fizetni a fizikai szállításához, a villamosenergia-rendszer fizikai egyensúlyának a biztosításához, illetve a villamos energia méréséhez kapcsolódó árelemeket, a gáznál pedig a magyar gázipar több ezer milliárd forint értékű, 84 ezer kilométernyi vezetékhálózatának és négymilliárd köbméteres gáztárolói rendszerének üzemeltetési, fejlesztési kiadásait, amely tevékenységek a MEH felügyelete mellett folynak. Az árrés az egyetemes szolgáltatók azon működési költségeire nyújt fedezetet, amely a villamos energia, illetve a gáz beszerzési költségén kívül merül fel. Nagysága éves szinten hatóságilag szabályozott, független az áram, illetve a gáz fogyasztói árának mozgásától.
Egyformán 25 százalékos áfa terheli az áram, illetve a gáz beszerzési árát, árrését, rendszerhasználati díját, és nem lakossági célú áramfelhasználás esetén az energiaadót.

A villamosenergia-számla tartalmaz egy olyan összetevőt is, amelyet a gázszámla nem: az úgynevezett Mavir-pénzeszközt, azaz a szénfillért. Ebből támogatják az áramhasználók a Vértesi Erőmű működését és a nyugdíjas volt villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes tarifáját. A gázszámlában is van két olyan elem, amely viszont az áramszámlában nincs: az importkorrekciós tényező (IK) és a biztonsági készletezési díj. Az előbbivel azt fizeti ki a fogyasztó, hogy bár 2009 elején a forint jelentős gyengülése miatt megugrottak a gázbeszerzési költségek, a szabályozott gázárak nem követték ezt az emelkedést. Az akkori árnövelés elmaradását „részletekben” fizetik vissza a fogyasztók a gáznagykereskedőnek. A biztonsági készletezési díjat a 2006-os orosz–ukrán gázválság után a kormány vezette be az 1,2 milliárd köbméteres, stratégiai földgázkészlet létrehozására. A készletezésért a Magyar Szénhidrogén Készletezési Szövetség (MSZKSZ) felel, a készlet létrehozásának és fenntartásának, valamint az MSZKSZ működési költségeit fizetik meg a fogyasztók a biztonsági készletezési díjban.
Az összeállítás az E.On által rendelkezésre bocsátott anyagok felhasználásával készült.