Milyenek a kínai büfék? Teszt!

A végeredmény: sok olajban tocsogó tavaszi tekercs, több kiváló szecsuáni csirke és vegyes minőségű pirított tészták.  A Kosár magazin csapata három olyan fogást vett górcső alá, amely egyrészt minden kínai büfében megtalálható, másrészt hazánk legismertebb és legkedveltebb kínai eledelei közé tartozik.

Összességében elmondható, hogy a kínai fogásokból való csipegetés közben a legnagyobb gondot az ételek túlzott olajossága jelentette. Különösen jellemző volt ez a tésztákra; nem egy tavaszi tekercs tocsogott az olajban, de a pirított tészta is többször hagyott kívánni valót e tekintetben. A mintákat a tesztelők igyekeztek úgy válogatni, hogy a főváros jó néhány kerületéből kerüljön az asztalra. A pontozásnál az állományt, a színt, az ízt és az illatot figyelték.
 
A teszten a tavaszi tekercsek szerepeltek a leggyengébben , az olajosságuk mellett esetenként a zöldségek teljesen nyers ízűek voltak, és legfőképpen káposztát tartalmaztak. A szecsuáni csirkéből négyszer csemegéztek kiválót: itt éppen a már említett lecsós jelleg bizonyult megnyerőnek. Pontlevonásra adott okot, hogy a csirkefalatok nem voltak kellően megpirítva, ezért felületükön a liszt kissé csirizes volt. A pirított tészta csak egy ízben érdemelt ki kiváló minősítést.

A büfék összesítésének versenyét a főváros budai oldala nyerte, a tizenegyedik és a tizenkettedik kerületbe érdemes leginkább mennünk, ha jó kínai ebédre vágyunk.
 
Egy belvárosi büfébe lépve biztosan nem marad el a meglepetés. Innen – véletlenül – két mintát is vásároltak a tesztelők: egyet nyitáskor (10 óra), a másikat ebédidőben. A két szecsuáni csirke nem is hasonlított egymásra, a reggel vásárolt (600 Ft/adag) kiváló, míg a déli (480 Ft/adag) közepes minősítést kapott. A pirított tészták között is volt különbség, de leginkább árban, reggel 280, délben 420 Ft-ot fizettek egy adagért.