BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok pénz, kevés munka? Vigyázat, ne dőljön be!

„Megélhetés napi két órás munkából, „forradalmian új termékek” – ma már nem csak az e-mail fiókokban, de közösségi portálokon is egyre több hasonló felhívás jelenik meg. A hirdetők izgalmas munkát és óriási bevételt ígérnek, de megbízójuk nevét szinte soha nem árulják el. A Világgazdaság Online körüljárja, hogyan különböztethetjük meg a multi level marketinget (MLM) a piramisjátéktól.

A multi level marketin g, vagy hálózati kereskedelem lényege, hogy az adott cég a termékeit alvállalkozóként dolgozó személyeken keresztül értékesíti. Az üzleti forma arra alapul, hogy a személyes ajánlás, kapcsolatépítés hatékonyabban adja el az adott árut, mint a hagyományos, üzletben történő értékesítés. A hálózatépítők fő jövedelme az eladott termékekből keletkezik, de anyagi előnyt jelent számukra az is, ha minél több embert szerveznek be a vállalkozásba.

Mivel az illegális piramisjáték is az új tagok beszervezésére helyezi a hangsúlyt, sokszor nehéz eldönti, hogy egy adott vállalkozás melyik kategóriába tartozik.

A Gazdasági Versenyhivatal látókörébe alapvetően kétféle, "beszervezős" tevékenység kerül. Az egyik típus komoly kereseti lehetőséget kínál kevés munkával, míg a másik vásárlásra buzdít és kedvezményeket ajánl, egy vásárlói klubhoz hasonlóan.

A GVH jelenleg két cég ellen folytat vizsgálatot, a Lyoness és a ScienNet esetében igyekeznek felderíteni, felmerül-e tisztességtelen gyakorlat a tagok beszervezésére épülő hálózatoknál – mondta Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodájának vezetője. Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy adott cég multi level marketinget folytat vagy már a piramisjáték körébe tartozik. A piramisjátékra vonatkozó rendelkezés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó Fttv. (2008. évi XLVII. tv) része, vagyis a GVH nem a büntetőjogi tényállásban megfogalmazott tilalmat vizsgálja.

A piramisjátékot – a jogszabályi rendelkezés értelmezése alapján – alapvetően az különbözteti meg az MLM-től, hogy itt a tagok jövedelmük jelentős részét az újabb résztvevők beszervezésével nyerik, vagyis az értékesített termékek ebben az esetben másodlagos szerepet játszanak. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy piramisban átlagban a tagok egyharmada húz hasznot a vállalkozásból. Az elnevezés oka, hogy az új tagok, akik a piramis alján helyezkednek el, pénzt fektetnek az üzletbe, amelyből csak a piramis tetején lévő kevesek részesülnek.

A piramis egy idő után szükségszerűen összedől, hiszen nincs annyi új belépő, amennyi eltarthatná a régebben csatlakozókat. Balogh Virág elmondta: mivel viszonylag új jogszabály rendelkezik a területről, egyelőre a GVH-nak nincs egyelőre még kiterjedt joggyakorlata azt illetően, hogy mi választja el az MLM tevékenységet a piramisjátéktól. A Lyoness ügyében a nyár folyamán hoz döntést a Versenytanács, ez iránymutatóul szolgálhat a jövőre nézve.

Nem ért egyet ezzel az állítással Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöke, az MLM egyik hazai szakértője, egyben művelője. Szerinte viszonylag könnyű eldönteni, piramisról vagy MLM-ről beszélhetünk-e. Az egyik paraméter, hogy az MLM-ben mindenki hozzáférhet a termékhez, míg a piramisjátékban a termék csak egy ígéret. Az illegális verzióban ezért egyrészt nem az áruforgalom után fizetnek, másrészt viszony kereskedelmi mennyiségű terméket vásároltatnak meg a belépővel.

A piramisjátékokban a regisztrációs díj mindig nagy (akár több százezres) összeg, másrészt a szervezet kötelező minimális forgalmat ír elő a tagoknak, ellentétben az MLM cégekkel. Tonk Emil szerint fontos tudni, hogy a tisztességes MLM keretében mindig létezik elállási garancia, vagyis egy 10-30 napos időszak, ami alatt a belép meggondolhatja magát és visszakaphatja a megvásárolt alapcsomag árát.

A szakértő tapasztalata szerint akad olyan cég, ami ezt megkerüli azzal, hogy bár biztosít ilyen időszakot, de a belépővel aláíratott szerződést visszadatálja, így az intervallumnak már akkor vége, amikor az illető belép a hálózatba. Az MLM vállalkozások 100 százalékos visszafizetési garanciát adnak a termékekre és – ha becsületesek – készséggel megmutatják a cég magyarországi irodáját, cégbejegyzését. Ha ezt megtagadják, nem árt gyanakodni.

Tonk Emil szerint az MLM világszerte és itthon is dinamikusan fejlődik, a válság időszaka előtt a növekedés éves szinten 8-18 százalékot ért el, a recesszió hatására a visszaesés 5-15 százalékos volt, jellemzően alacsonyabb, mint más szektorokban. A szakértő becslése szerint Magyarországon 100 milliárd forintos piacról beszélhetünk. Tonk úgy látja: évente egy-két piramisjáték jelenik meg és 40-45 olyan cég, amelyet gyanúba kevernek, de valójában tisztességesen működik.

A piramisjáték működése

A piramis elnevezés oka, hogy ebben az illegális rendszerben az alul lévő, új belépő tömegek befizetéséből a fenti kevesek profitálnak. Egy példa: az új belépő 1 000 dollárért vásárol egy pozíciót a piramis legalján. Ebből 500 dollárt kap a piramisban közvetlenül feletti elhelyezkedő tag, a másik 500 dollárt pedig a piramis csúcsán ülő promóter. Ha mind a 16 szintre sikerül beléptetni valakit, a promóter 16 ezer dollárral lesz gazdagabb, a lenti tagok pedig fejenként 1 000 dollárral lesznek szegényebbek.

Amikor ez megtörténik, a promóter pozíciója megszűnik, és a második szint kerül legfelülre, csak ekkor kezd el két ember is részesülni a haszonból. Hogy őket kifizethessék, már 32 szintre lesz szükség, folytatódik a vadászat új tagok után.

Minden alkalommal, amikor egy új szint ugrik a csúcsra, a piramis alját is új réteggel kell feltölteni, ami kétszer akkorra, mint az előző volt. Elvileg a példában szereplő egyén feljuthat a piramis tetejére, ha 512 fő lép be utána, akiknek a fele fejenként 1 000 dollárt bukik. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a piramis összeomlik, még mielőtt erre sor kerülhet, hiszen egy idő után képtelenség a szükséges mennyiségű új belépő összegyűjtése.

Forrás: Direkt Értékesítők Világszövetsége

Amikor ez megtörténik, a promóter pozíciója megszűnik, és a második szint kerül legfelülre, csak ekkor kezd el két ember is részesülni a haszonból. Hogy őket kifizethessék, már 32 szintre lesz szükség, folytatódik a vadászat új tagok után.

Minden alkalommal, amikor egy új szint ugrik a csúcsra, a piramis alját is új réteggel kell feltölteni, ami kétszer akkorra, mint az előző volt. Elvileg a példában szereplő egyén feljuthat a piramis tetejére, ha 512 fő lép be utána, akiknek a fele fejenként 1 000 dollárt bukik. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a piramis összeomlik, még mielőtt erre sor kerülhet, hiszen egy idő után képtelenség a szükséges mennyiségű új belépő összegyűjtése.

Forrás: Direkt Értékesítők Világszövetsége

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.