Jogdíjas brokkoli

Mezőgazdasági termelők, környezetvédelmi szervezetek, egyházi emberek tiltakoztak a héten az EPO Münchenben található, Isar-parti irodaépülete előtt a növény- és állatfajták szabadalommal történő levédhetősége ellen. A demonstráció kiváltója az volt, hogy a szervezet kedden és szerdán a brit Plant Bioscence cég által 2002-ben bejegyeztetett brokkoli-szabadalom elleni beadványokról tárgyalt. Bár az ügyben csak októberre várható végső döntés, a kedélyeket a mostani ülés is felborzolta.

A Plant Bioscence által nemesített brokkoli a hagyományos keresztezés és géntechnológiai beavatkozások kombinációjának eredményeként jött létre. A cég állítása szerint az általuk kitenyésztett fajta a hagyományosnál nagyobb koncentrációban tartalmaz rákellenes hatóanyagot. A 2002-ben bejegyzett szabadalom nemcsak a magára a növényre, de az ugyanilyen eljárással létrehozott vetőmagra is vonatkozik.

A szabadalmat 2003-ban és 2004-ben is megtámadta egy francia és egy olasz cég, illetve a holland Unilever konszern is - írja az FAZ. A kifogás alapját az 1973-as európai szabadalmi megállapodás képezi, amelynek értelmében a „lényegében biológiai és nem „technikai” módszerrel, vagyis tenyésztéssel létrehozott állat- és növényfajták nem védhetők le szabadalommal.

Az EPO eddig csupán rendkívül óvatosan annyit nyilatkozott, hogy a növény- és állatfajták levédhetőségének tilalma továbbra sem vita kérdése. Ugyanakkor azt is tisztázni kell – teszi hozzá a hivatal – hogy az adott eljárás tényleg csak biológiai, vagyis hogy olyan lépésekből áll-e, amelyek az ember beavatkozása nélkül is elképzelhetők lennének a természetben. A Plant Bioscience rákellenes brokkolija, illetve az izraeli mezőgazdasági minisztérium által bejegyeztetett szárazságtűrő paradicsom esetében azonban éppen ez a kérdéses, mivel az eljárásban géntechnológiai lépések is szerepelnek.

A bioszabadalmak elleni tiltakozás ugyanakkor már messze túlmutat a környezetvédelmi szervezetek tevékenységén. A mezőgazdasági szereplők attól tartanak, hogy a nemesítési eljárások szabadalmaztatása az egyes vetőmag- és állatfajták jogvédetté nyilvánításához vezető kiskapu. A berlini mezőgazdasági tárca által a hónap elején készített tanulmány szerint pedig a bioszabadalmak nagy mértékben hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez.

Christoph Then, a Greenpeace szabadalmi specialistája szerint a brokkoli-szabadalom helyben hagyása valóságos „gátszakadást” eredményezhet. A különböző nemesítések jogvédetté nyilvánításával ugyanis a nagy konszernek magukhoz ragadhatják a legfontosabb élelmiszerek előállításának jogát, és ezzel az egész gyártási folyamatot ellenőrzésük alá vonhatják. Nem csak a fogyasztók, de a vetőmagot vásárló gazdák is a nagyvállalatok rabszolgáivá válhatnának Then szerint.

A tendencia pedig egyértelműen kimutatható. Amellett, hogy a nagy cégek sokkal több pénzt tudnak új vetőmagfajták nemesítésére fordítani mint a kisebb termelők, a körülményes és drága szabadalmaztatási eljárás is visszariaszt sok kisebb piaci szereplőt. Ennek következtében az olyan konszernek, mint a német BASF vagy az amerikai Monsanto sorban levédetik a hagyományos módszeren alapuló, vagyis biotechnológia nélküli nemesítési eljárásokat is.

Az egyik legnagyobb felhördülést keltő eset az volt, amikor a Monsanto a saját génkezelt szójájával etetett sertésfajtát is le akarta védetni. Ezzel a takarmánynövény eladásától kezdve a vendéglői tányérra kerülő rántott húsig minden lépés után jogdíj illette volna az óriáskonszernt.