Robban az ásványvízpiac?

Az ásványvíz- és üdítő fogyasztást nem csak a nyári meleg, hanem a gazdaság állapota is befolyásolja: az elmúlt két év gazdasági visszaesése elsősorban az üdítőgyártók piacát érintette kedvezőtlenül.
 
A 2000-es évek elejétől komoly változás figyelhető meg a fogyasztói preferenciák alakulásában, amely változás többek között a fogyasztók táplálkozási szokásainak átalakulásában jelentkezett. A főként a fejlett világra jellemző helytelen táplálkozási szokások olyan betegségformák elterjedéséhez, illetve elhízáshoz vezettek, amelyek egészséges táplálkozással és természetesen mozgással megelőzhetőek. Az egészséges táplálkozás, mint fogalom nagyrészt az elmúlt tíz évben épült be a fogyasztók gondolkodásába, ami a vásárlói szokásokban is jelentkezett. Ennek a folyamatnak az egyik fő haszonélvezője az ásványvíz szektor volt. Ezzel párhuzamosan a gyártóknak sikerült az ásványvizet a szénszavas üdítőitalok és gyümölcslevek fő alternatívájaként pozícionálni az italpiacon. Az ásványvíz piac előretörését a legjobban a világ legnagyobb italpiacán, az Egyesült Államokban lehet nyomon követni: tíz évvel ezelőtt a lakosság kb. 56,9 milliárd liter szénszavas üdítőitalt fogyasztott évente, míg az ásványvíz-fogyasztás csak 17,9 milliárd liter volt, amivel csupán az ötödik legkedveltebb italfajta volt a tengerentúlon a sör, a kávé, a tej és a szénsavas üdítőital után. 2008-ra a szénsavas üdítőital fogyasztás 53,4 milliárd literre zsugorodott, miközben az elfogyasztott ásványvíz mennyisége 33 milliárd literre emelkedett. Érdekesség, hogy bár alapvetően az ásványvíz-fogyasztás a gazdaság állapotától független, az elmúlt két év erre rácáfolt. Amíg ugyanis 2000 és 2007 között átlagosan 9,2%-kal nőtt éves szinten az elfogyasztott ásványvíz mennyisége az USA-ban, addig 2008-ban 1%-kal, majd 2009-ben 2,5%-kal csökkent a fogyasztás volumene. Érdemes kiemelni, hogy a világgazdaság gyengélkedése ellenére az energiaitalok, illetve a fogyasztásra kész teák piaca kis mértékben ugyan, de 2009-ben is képes volt növekedni.

Az ásványvíz népszerűsége először Nyugat-Európában kezdett fokozódni és napjainkban is az európai fogyasztás áll az első helyen, ugyanakkor az egyes országok szintjén vizsgálva a két legnagyobb fogyasztással bíró ország már nem Európában található. Az Egyesült Államok (16,4%) illetve Mexikó (12,3%) együttesen a világ ásványvíz-piacának közel 29%-át adták 2008-ban. Velük szemben a négy legnagyobb európai ásványvíz fogyasztó állam (Olaszország, Németország, Franciaország, Spanyolország) a 2008-as fogyasztásnak csak a 18%-át tette ki.

A fejlődő államok is egyre nagyobb fogyasztói a palackozott ásványvíznek, igaz ezen országokban sokszor nem egyszerű termékként tekintenek az ásványvízre, hanem a nem biztonságos ivóvíz alternatíváját látják benne. A tavalyelőtti adatok alapján Kína adta a világ ásványvíz fogyasztásának közel 10%-át. Beszédesebb ugyanakkor az a tény, hogy 2003 és 2008 között éves szinten átlagosan 15,6%-kal nőtt a fogyasztás a távol-keleti országban, miközben ugyanezen időszak alatt a globális fogyasztás mindössze 6,7%-kal bővült. Ez megerősíti az ázsiai országban rejlő potenciált, ami miatt várható, hogy egyre több szereplő, egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kínai piacon a közeljövőben.
Bár a világ ásványvíz piaca erősen ”szétdarabolt” és főként a helyi márkák viszik el a fogyasztás nagy részét az egyes országokban, a szektorra is jellemző konszolidációs folyamat révén négy cég képes volt kiemelkedni és globális dominanciára szert tenni. A svájci Nestlé és a francia Danone az ásványvíz piac kvázi úttörőinek számítanak. Mindkét cég a nyugat-európai és az amerikai piacra koncentrálja tevékenységét, de mivel az ásványvíz iránti igény a legdinamikusabban a fejlődő államokban növekszik, így mindkettő erősíti jelenlétét Ázsiában, Dél-Amerikában és más feltörekvő régiókban. A két európai óriás sikerén felbuzdulva a Coca-Cola és a Pepsi is belépett az ásványvizek piacára.
Az előrejelzések szerint a recesszió elmúlásával párhuzamosan az ásványvíz fogyasztás dinamikája is visszatér a 2008 előtt látott szintekre és így az ásványvízpiac továbbra is az italpiac egyik leggyorsabban növekvő szegmense lesz. Ezzel szemben a szénsavas üdítőitalok piaca továbbra is zsugorodni fog, míg a kávé-, gyümölcslé- és teafogyasztás az ásványvízénél lassabb ütemben fog bővülni.

Az üdítőgyártók 43,3 milliárd dollárra becsült piacának 70%-át Amerikában lényegében két vállalat fedi le: a Coca-Cola és a PepsiCo. A sort rengeteg kisebb, de növekvő félben lévő cég követi, melyek komoly hatással vannak a szektor összes szereplőjének profitkilátásaira is. Ennek következtében a nagyobbak folyamatosan megújítják termékskálájukat, és próbálják lassítani a piaci részesedésük csökkenését. Amerikában dinamikusan változnak az étkezéshez kapcsolódó fogyasztói szokások: az átalakulás alapvető iránya az egészséges és energiaszegény termékek fogyasztása felé történő elmozdulás, ez pedig hátrányosan érinti az ezen a téren rossz megítéléssel rendelkező hagyományos kóla termékeket.  A két említett cég több módon igyekszik igazodni az új igényekhez. A fogyasztói szokások változására reagálva indították be az üdítőgyártók az ”egészség” kampányt a cukormentes, csökkentett energiatartalmú termékek kifejlesztésével és az ezekre szabott új márkák kialakításával.
A magyar ásványvízpiac

A globális italiparban mértékadó, kutatással és tanácsadással foglakozó cég, a Beverage Marketing Corporation 2009-es felmérése szerint 2008-ban Magyarország 110,7 literes egy főre jutó ásványvíz fogyasztásával a kilencedik helyen állt a globális rangsorban, amellyel éppen megelőzte az Egyesült Államokat, ahol 108 liter ásványvizet fogyasztott el egy átlagos amerikai fogyasztó. 2003-ban hazánkban még 61,4 liter volt a személyenkénti fogyasztás, azaz öt év alatt 80%-kal nőtt az egy főre jutó ásványvíz mennyiség. A magyarországi kiskereskedelmi ásványvízpiac – az AC Nielsen piackutató felmérése szerint – 2009-ben mennyiségben 5%-kal 923 millió literre nőtt, értékben viszont csak 4,4%-ot emelkedett 47,5 milliárd forintra 2008-hoz képest. Utóbbinak az lehet az oka, hogy a gazdasági válság nyomán a hazai fogyasztók ebben a termékkategóriában is érzékenyebbek lettek az árra, így előtérbe kerültek az alacsonyabb árfekvésű, sajátmárkás ásványvizek. Az egyes márkák közötti versenyben az első helyen nemcsak a piaci részesedést (volumen alapján), de a névismertséget tekintve is a Szentkirályi ásványvíz állt tavaly a Szonda Ipsos kutatása alapján, amely az elfogyasztott ásványvíz mennyiség alapján 10,6%-os, míg az érték alapján 16,4%-os piaci részesdést hasított ki a ”tortából” a Szentkirályi és Emese márkákkal. Az érték alapján viszont egy 2009 év végi adat szerint a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. a piacvezető hazánkban a NaturAqua 18,6%-os részesedésével.

Mibe fektessünk?

Az ásványvízpiacra vonatkozó befektetési ajánlást nehezíti, hogy a legtöbb szereplő esetében az ásványvíz termelés és értékesítés csupán a teljes termékportfolió egy részét teszi ki, azaz a csoport szintű árbevételnek általában csak kisebb hányadát adja. Ennek ellenére az iparági hírek és piaci pozíciók alapján az Equilor elemzői szerint kedvező hozam-kockázat aránnyal kecsegtetnek a svájci Nestlé cég részvényei, így azokat vételre ajánlja. A Bloomberg elemzői felmérésben megkérdezett 41 elemzőből 27 vételre, 14 pedig tartása ajánlja a Nestlé részvényeit, míg eladást egyetlen elemző sem javasol. A 41 ajánlás átlag célára 59,27 CHF, ami az 53 frankos jelenlegi árszinthez képest 11,8%-os hozampotenciállal kecsegtet. Az árazást és a fundamentális oldalról érkező kedvező híreket figyelembe véve az Equilor úgy véli, hogy a jelenlegi árszinteken a Nestlé részvényeit érdemes vásárolni.
A Coca-Cola értékeltsége mindenkor nagymértékben függ az amerikai dollár árfolyamától, mivel a társaság bevételeinek 75%-át a nemzetközi értékesítésből könyveli el. Az elemzők hagyományosan kedvelik a Coca-Cola részvényeit: a Bloomberg elemzői felmérésében résztvevő 17 szakember közül egy sem ajánlja eladásra a papírokat, viszont 13-an vételre, 4-en tartásra javasolják azt. Az ajánlások alapján a Coca-Cola részvényeinek célára a jelenlegi 55 dollár körüli árszinthez képest magasabban, 61,44 dolláron van, ami mintegy 11%-os felértékelődési potenciállal kecsegtet 12 hónapos időtávon.