Ezek közül több vonatkozik az egyetemes szolgáltatók olyan kötelezettségeire, amelyeknek költségei úgy jelennek meg a gáz árában, hogy maguk a kötelezettségek talán indokolatlanok. A szolgáltatók például azt állítják, sokkal több ügyfélszolgálati irodát kell fenntartaniuk, mint amennyire igény van. Lehetne spórolni a nyitvatartási időn is, továbbá a szintén kötelezően, de jórészt fölöslegesen postázott tájékoztatókon, fizetési felszólítókon, az átalánydíjas ügyfélcsoportoknál a havonkénti számlaküldésen és a banki költségeken is. Hibás a szakma szerint az is, hogy a szabályozás rájuk terheli – tehát a gázárban fizetteti meg – a védendő fogyasztók nyilvántartását, holott az a szociális tárca feladata lenne. Túlzottnak tartják a hivatalok, ezen belül az energiahivatal felé meglévő és sokszor egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségeiket, és azt mondják, akkor is elég lenne kevesebb szakhatósággal egyeztetniük, ha gázvezetéket akarnának lefektetni.
Hatalmas gond a nem fizető fogyasztók magas kinnlevősége. A fizetési hajlandóságot növelné, ha a szolgáltatásból már 30-60 nap alatt ki lehetne zárni a nem fizetőket, a mostani 90 nap helyett. Az eddiginél erőteljesebben kellene fellépni a szabálytalan gázvételezés ellen is. Megoldandó feladat a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékek és gázkészülékek ötévenkénti kötelező felülvizsgálata is. 2004 előtt ez a gázszolgáltatók feladata volt, most a fogyasztóké. Igaz, a balesetek száma nem nő, mert a felhasználók félnek: bár a felülvizsgálattal nem törődnek, azonnal szerelőt hívnak, ha gázszagot éreznek. Indokolatlanul ró többletköltséget a gázszolgáltatókra – és így a végfelhasználókra is – a gázár-kiegyenlítő mechanizmus, illetve a téli időszakra történő felkészülés elvárt mértéke, holott már figyelembe lehetne venni: vannak az országban biztonsági gázkészletek.
Szerepelnek ugyanakkor olyan pontok, amelyeknek a megoldása feszültségeket okozhat a szakmán belül. Az egyetemes szolgáltatókat és kereskedőket irritálja „a gázszállító és a tároló magabiztos nyeresége”. Szerintük az eddiginél gyakrabban kellene felülvizsgálni a szállító és a tároló költségeit, és talán nem is az energiahivatalnak, hanem mondjuk az Állami Számvevőszéknek. A lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint van bőven tartalék a rendszerhasználati díjban is. Azt is ésszerűbbnek tartanák, ha a valós költségeket követve nem országosan, hanem regionálisan egységes elosztási tarifákat és árréseket lehetne alkalmazni.
A tárolási díjjal kapcsolatban is akad olyan vélemény, hogy elég lenne csak a biztonsági tárolás költségeit megjelentetni a gáz árában, a kereskedelmi tárolás fenntartása pedig legyen a tárolótulajdonos dolga.
Át kellene alakítani a szállításhoz és az elosztáshoz kapcsolódó biztosítékrendszert is, ez szintén olyan kamatteher a gázszolgáltatóknak, amely úgy jelenik meg a gáz árában, hogy a fogyasztó nem kap érte semmit. Egyes egyetemes szolgáltatók viszont – igazságossági megfontolásokra hivatkozva – az eddiginél magasabb alapdíjat szeretnének azon fogyasztóiknál elérni, akik viszonylag kevés gázt használnak fel.
Szabadulnának egyes szereplők a túl magas adóterheiktől, például a Robin Hood-adótól. Mint rámutattak: attól is olcsóbb lehetne a gáz az egyetemes szolgáltatásban, ha csak akkora áfa terhelné, mint a távhőt.
Völner: Nem drágul a gáz
Szinte biztosra vehető, hogy ősszel nem drágul a gáz – mondta az MTV Híradónak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gázszolgáltatókkal tárgyaló államtitkára. A szaktárca már nyár kezdete óta egyeztet a szolgáltatókkal és a kereskedőkkel. Völner Pál hozzátette: közel a megegyezés a szolgáltatókkal, méghozzá olyan, amely garantálja, hogy ősszel nem lesz áremelés. A kormány egyszerre szeretné elérni, hogy ne dráguljon a gáz, de a szolgáltatók se legyenek veszteségesek – tette hozzá az infrastruktúráért felelős államtitkár.
Ez Magyarországon közel hárommillió mérő cseréjét jelenti. Még nem tudni, ki fizeti ki ezt a hatalmas összeget, azt viszont igen, hogy a piacon kapható készülékek túl drágák és fölöslegesen okosak is. Folyamatos leolvasást tesznek lehetővé, holott elég lenne a napi egyszeri.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.