Nem csak a magyarok esznek kevesebbet

A KSH legfrissebb összesítése szerint az élelmiszer-napicikkeket árusító vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,8 százalékkal kisebb mennyiséget adtak el az első fél évben, mint egy évvel korábban, a júniusi értékesítés pedig 3,2 százalékkal volt kevesebb.

A Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevű elemzése ugyanakkor kimutatta, ezzel a folyamattal Magyarország nincs egyedül: tíz fejlett európai államban is kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben. Mint azt Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója kiemelte: a forgalmi érték is tíz országban csökkent az említett időszakban.

A görög, német, holland, svéd, dán, olasz, norvég, cseh és lengyel piacon kelt el Magyarországon kívül kevesebb élelmiszer-napicikk, míg a legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedben a múlt évi azonos időszakhoz képest.

A 21 vizsgált ország inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi 1,3 százalékos átlag után az idei első negyedben 0,5 százalékra csökkent, a másodikban 0,8-re emelkedett. Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal mérséklődött a második három hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva.

A magyar fogyasztókra nem jellemző az impulzív vásárlás. Az előre nem tervezett vásárlásra ugyanakkor nagymértékben számíthatnak a hipermarketek, ezért teszik ki az akciós termékeket az áruházak leglátogatottabb folyosóira. A GfK Hungária Shopper VIP kutatása szerint mindenesetre a magyar fogyasztók 82 százaléka állítja, hogy vásárlásait tudatosan, előre tervezi meg. Hasonló eredményre jutott a piackutató Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is. A déli régióban pedig inkább a nézelődő vásárlást kedvelik. DK