KÁT módosítás, két lépcsőben

A rövidtávú intézkedés fő célja a rendszerrel való annak bevezetése óta már a harmadik éve folyó visszaélés visszaszorítása Turai József, a Magyar Villamosenergia Kereskedők Egyesülete (MVKE) elnökének tájékoztatása szerint. Most ugyanis néhány piaci szereplő kihasznál egy olyan szabályozási kiskaput, amellyel mentesül a havi piacinál mintegy két és félszer, a spotpiacinál és a jövő évi éves árnál kétszer drágább, KÁT rendszerben termelt áram átvétele, pontosabban annak kifizetése alól. Egyes kereskedők kifejezetten ebből élnek, tartják fent vállalkozásuk villamosenergia-részlegét, azáltal, hogy a ténylegesnél jóval alacsonyabb szinten jelentik le a rendszerirányító Mavirnál a következő havi fogyasztói áramigényüket, így a piaci árnál magasabb, támogatott KÁT-os áramból kevesebbet fizetnek ki.

De vannak a KÁT-rendszer előírt határidőivel trükköző felhasználók is. Az a módszerük, hogy a minden hónap 10-ig a rendszerirányítónak leadandó következő havi áramigény bejelentési határidő után írnak ki következő havi fogyasztásuk ellátását célzó tendert, tehát akkor, amikor már a nyertes kereskedő a határidőt követően „jobban” (értsd: alacsonyabb vagy nulla KÁT-mennyiséggel) tud árazni.
 A szabályozás ezen hiányosságát egyrészt a ténylegestől eltérő áramigény bejelentésének szankcionálásával lehetne befoltozni, és azzal, hogy ezen szankciók bevezetésével várhatóan mód lesz a hónapon belül akár többször is leadni, azaz módosítani a várhatóan felhasználandó mennyiségét. Utóbbi lehetőségre azért van szükség, hogy a trükköző kereskedők és felhasználók ne hivatkozhassanak arra, hogy előre nem látott okból használtak fel több áramot az eredetileg bejelentettnél. Ezzel párhuzamosan a felhasználás túlzott felültervezését is vissza kell szorítani, bár ez nem jellemző a rendszerre. A Mavir és a kereskedők egyöntetű véleménye, hogy mind a felül, mind az alultervezés drágítja a rendszerirányítást, azaz a mérlegkörre jutó kiegyenlítő energia mértékét,és erős piactorzító hatást képvisel a felhasználók felé történő ajánlatadásban.
Főképpen az utóbbi fél évben tapasztalható az egy fogyasztónak jegyzett több kereskedő által jegyzett kiskereskedelmi árak közötti akár 4-6 EUR/MWh-s árkülönbség, mely a fogyasztó ellátási profiljának tényleges piaci értékét egyáltalán nem tükrözi vissza. Az MVKE korábban tett javaslatot a rendszerirányítónak és az energiahivatalnak, miszerint szankciót a 6 százalékosnál nagyobb tervezés eltérés esetén kellene fizetni, kilowattóránként 6 forintot, de ezen határértékek meghatározására pontos metodikai számításokat kell az energiahivatalnak végeznie, mely információk szerint már elkészült, és mint kormányközi anyag parlamenti elfogadásra vár, tudtuk meg Turai Józseftől.
A KÁT lényegi megváltoztatására azonban az áramtörvény (VET) módosítása részeként kerül sor, és csak ezután kerül sor az alsóbbrendű jogszabályokban a technikai részletek kidolgozására. Az új szabályozásnak azokra a kérdésekre kell választ adnia, amelyeket ma a rendszer hibájaként emlegetnek. Ilyen, hogy mely termelők, milyen feltételekkel és meddig élvezhetik az általuk termelt villamos energia kötelező és garantált áron való átvételét. Végig kell gondolni, hogy a módosítások hogyan hatnak az érintett energiatársaságokra, illetve magára a hazai energia rendszerre, s hogy az új rendszer mennyiben szolgálja a KÁT-tal kapcsolatban meghirdetett, állami célokat. Határozni kell arról, hogy egységes maradjon-e, vagy differenciált legyen az támogatás. Ha ez utóbbi, akkor mi legyen a differenciálás alapja (energiaforrás, termelési eljárás, méret, stb.).
"Mi energiakereskedők, nem energiastratégiát, vagy energiapolitikát akarunk alkotni, nem is vagyunk rá képesek, hanem a hosszú távú KÁT-modell jogszabályi szinten való kezelésén dolgozunk, ami lényegében egy modellváltoztatást takar a jelenlegi elszámolási rendszer felülvizsgálatával egybekötve annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a kötelező átvétel költsége, és az ezzel együttjáró kiegyenlítő energia igény is csökkenjen" – közölte Turai József az épp egy hete létrejött ad hoc bizottság munkájáról. A bizottságban, azaz a Mavir irányításával működő Kereskedelmi Szabályzat Albizottságban (KSZA) mind a termelői, mind a kereskedői és felhasználói oldal képviselteti magát. Múlt héten a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezett többek között a hazai energiakereskedők, kapcsolt-és távhőtermelők, a GKI és az Energia Központ Kht. részvételével vitafórumot.
A fő téma az új VET volt, ennek kapcsán pedig a KÁT is. Ilyen volt például az a gyakori vád, hogy a KÁT-on keresztül tulajdonképpen az egyébként visszaszorítandó gázfelhasználást ösztönzi az állam. Holott – mint elhangzott – nem az a baj, hogy az erőművek gázt használnak az áramtermeléshez, hanem az, hogy miközben a villamos energia nagykereskedelmi ára az elmúlt évben mintegy 40 százalékkal esett, régiós összehasonlításban a német árakhoz képest még 2010-ben is min. 1 euró diszkonttal kereskedik, a hozzá szükséges importgáz ára továbbra is szokatlanul magas. A kettő közötti megawattórában számolt különbség eléri a 25-30 eurót, ami ezen erőművek piaci alapú értékesítését nagyon megnehezíti. (Igaz, a spot áramárak éves átlagban már 7-10%-kal erősebbek.)
A GKI képviselője rámutatott egy másik tévképzetre is: eszerint tavaly nem a kapcsolt energiatermelésnek köszönhetően csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, hanem, mert zuhant az ipari termelés. Téma volt a KÁT rendszerből kikerülő erőműtulajdonosok sorsa is. Felmerült, hogy e társaságok esetleg továbbra is a KÁT rendszerben maradhatnak, de áramukat már piaci áron kell kínálniuk. A rendszerirányító szerint a rendszerben maradó, de ártámogatást nem kapó termelők is ugyanúgy generálnak szabályozási tartalékigényt, ennélfogva rendszerben maradásukat Mavir nem támogatja. Az ésszerűség egyébként is azt diktálná, hogy a folyamatosan és tervezhetően termelt (azaz zsinór) KÁT-os áramra minél előbb a tőzsdén (a HUXP-on) keressenek vevőt a termelők. Ezzel akár már 2012-től már megszűnhetne a KÁT-os áram fizikai allokálása (kiosztása), és csak a pénzügyi elszámolást kellene lebonyolítani.
Mindazonáltal a hosszú távú célok egyike a kötelező átvétel körében termelt villamosenergia fokozatos szabadpiaci bevezetése akár a tőzsdén, akár más transzparens értékesítési platformon keresztül. A kereskedők szerint egyébként nem csak az a fontos, hogy mely termelők (megújuló energiát használók, kapcsolt termelők, vagy hulladékot hasznosítók) lesznek-e a továbbiakban a rendszerben, hanem az is, hogy milyen lesz a velük való pénzügyi elszámolás mechanizmusa, mely ahogy jelenleg is beépül a kereskedők és fogyasztók közötti szerződéses jogviszonyba elsősorban az értékesítési ár formájában.
Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek nehezen indokolhatók, illetve megvalósításuk torzíthatja a piacot. Ilyen lenne az úgynevezett "háztartási", azaz mikroerőművek támogatása, illetve az, hogy a legfeljebb 2 megawattos, hő-és villamosenergia termelést kapcsoltan végző termelők is kaphatnának állami támogatást. Egyöntetű volt a résztvevők véleménye, hogy elsősorban a megújulós technológiát felhasználó kapcsolt termelést lenne célszerű preferálni.

Hatály

A vitafórum fő mondanivalója volt, hogy a 2011. július 1-étől tervezett hatálybalépő VET az új belépő termelőkre fog vonatkozni, a korábban megszerzett kötelező átvételi jogosultságok az átvételi ár, időtartam és mennyiség vonatkozásában nem változnak, és 2015-ben végérvényesen lejár a földgáz bázison működő kapcsolt hő-és villamosenergia termelés támogatása, bár ez utóbbival kapcsolatban még vannak fenntartások.