A kiskereskedelem a legkockázatosabb magyar iparágak között

Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat.  2010 szeptemberének végén 554 000 vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,15 százalékkal meghaladja az előző év harmadik negyedévének végén működő cégek számát. Ez a stabil növekedés önmagában üdvözlendő folyamat, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar cégszerkezet meglehetősen sérülékeny, mivel a legtöbb cég árbevétele nem üti meg egy minimális, a stabilitáshoz szükséges szintet.

A magyar vállalatok csupán 6,6 százalékának van 10-nél több alkalmazottja, és csak 8 százalékuk éri el a 100 millió Ft feletti árbevételt.  A gazdasági stabilitás és a vállalati szféra fejlődésének sikertényezője az lenne, ha egyre több cég érne el tartós stabilitást biztosító, például 100 millió Ft éves árbevételt. – mondta Keleti József, a Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő, ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel, a közigazgatással és a kommunális tevékenységgel (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) foglalkozó cégek száma nőtt. A cégszám az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csak a textiliparban csökkent, az összes többi szektorban nő. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a vállalkozások száma a papíriparban, a gumitermékek gyártása terén, nemfém ásványi termékek előállítása terén, a gépiparban és bútorgyártásban, és meglepő módon még a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén is.

Az építőiparban a cégek száma az átlagosnál még mindig nagyobb mértékben növekszik.  Az elmúlt negyedévben 5,45 százalékkal több cég működött ezen a területen, mint 1 évvel ezelőtt. Ráadásul az építőipar változatlanul a harmadik legnépesebb iparág – a cégek 10 százaléka építőipari főtevékenységgel van bejegyezve –, azaz ennél több vállalat csak a kiskereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működik.

Az elmúlt 12 hónapban valamennyi megyében nőtt a cégek száma. A legnagyobb mértékben Pest, Hajdú-Bihar és Fejér megyében, míg a legkevésbé Tolna, Vas és Zala megyében. Ha a cégek számát viszonyítjuk a KSH 2010 január elsejei lakosságszámra vonatkozó adataihoz, akkor láthatjuk, hogy a fővárosban egy cégre közel 8 budapesti lakos jut, míg Nógrád megyében 40 Nógrád-megyei.  A keleti megyékben általában egy cégre 30 lakos is jut, nyugaton viszont vállalatonként a 20-25 lakos jellemző.

A D&B DunTrade nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek.
 
Az átlagos fizetési határidő 2010 harmadik negyedévében 1 nappal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Az elmúlt időszakban kismértékben ugyan, de csökkent a fizetési határidő, miközben az átlagos késedelem is minimális csökkenést mutatott. Míg az elmúlt 3 hónapban átlagosan 16 napot késtek a vevők számláik kiegyenlítésével, addig az elmúlt év azonos időszakában 18 napot.

Az átlagos fizetési késedelmet, csak a már késedelembe esett számlák esetén vizsgáljuk, ami hozzávetőlegesen a számlák felét jelenti, mivel az elmúlt 12 hónapban a számlák 53 százalékát határidőn belül vagy maximum egy napos késéssel fizették. Egy utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő még most is igen magas, átlagosan 47 nap.