BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A válságadó és a nemfizető fogyasztók a gázszolgáltatók keresztjei

Valószínűleg nő a lakosságot ellátó egyetemes gázszolgáltatók vesztesége az elhúzódó válság és az év közben bevezetett ármoratórium miatt - olvasható a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) ágazati elemzésében.

A négy nagy szolgáltató adózás utáni nyeresége folyamatosan csökken, sőt tavaly már összességében veszteségesek voltak. Az elemzés idézi az Opten céginformációs szolgáltató adatait, miszerint a négy nagy egyetemes szolgáltató - a GDF Suez Energia Magyarország (volt Égáz-Dégáz), a Főgáz, a Tigáz és az E.ON Energiaszolgáltató - által együttesen kimutatott veszteség 2009-ben meghaladta a hatmilliárd forintot, míg 2007-ben még együttesen 26 és 2008-ban is 13 milliárd adózott nyereséget könyvelhettek el.

A szektor nemcsak az olajárak és a devizaárfolyamok hektikus mozgásainak van kitéve, hanem a szabályozási környezet sűrű változásának is - áll az elemzésben.

    A válság önmagában is kedvezőtlenül érintette az egyetemes gázszolgáltatókat. Az ágazat mutatóinak javulását vetítette előre, hogy a Magyar Energia Hivatal 2009 második felében felülvizsgálta az összes hazai egyetemes szolgáltató költségszerkezetét, aminek eredményeként a cégek elfogadott, úgynevezett indokolt költségei 2010. január 1-jétől megemelkedtek. Márpedig a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint 2013-ig, azaz a következő árciklus végéig az ezekből a költségekből számított induló árból alakul a gáz végfelhasználói ára az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körében, azaz a lakosság és a 20 köbméter/óránál kisebb mérővel rendelkező fogyasztók számára.

    "Az elismert költségek és az ezáltal megemelt díjelem növekedése részben kompenzálhatta volna a szolgáltatók vevői nemfizetésből eredő egyre nagyobb veszteségeit, de a gázár moratórium némileg megrendítette a 2010-es évhez fűződő reményeket" - állítja Gégény Anita, a CA-CIB ágazati elemzője. A nem fizető fogyasztók tartozása 2007-hez képest 12 szeresére nőtt, azaz a 2007es 950 millió forint 2008-ban már 5,7 milliárd forintra, tavaly pedig 11,5 milliárd forintra nőtt.

    Az elemző megjegyzi: a közelmúltban tett kormányzati kijelentések ugyanakkor arra utalnak, hogy a kabinet nem érzi magáénak a veszteséggel küszködő szolgáltatók problémáit, s bár az új árképzési mechanizmusról még nem jött létre megállapodás a szolgáltatók és a kormány között, az már sejthető, hogy a kormány nem kíván jelentős engedményeket tenni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.