A pénzügyi válság hatására egyre több késedelmes fizetéssel szembesültek a vállalkozások az elmúlt két évben szerte a világon. Ennek visszaszorítására az Európai Parlament új törvényjavaslatot szavazott meg tegnap, amely 30, illetve számos feltétel teljesülése esetén 60 napban maximalizálja a vállalatok közötti, valamint az állami intézmények és magán cégek közötti fizetési határidőket. A rendelkezés elsősorban a KKV szektor védelmét hivatott szolgálni – írja az Atradius.
Az Atradius Hitelbiztosító 22 országban, közel 4000 cég bevonásával végzett felmérést az új törvénnyel kapcsolatban. A megkérdezett vállalkozások 46 százaléka szerint jót tesz majd az üzletmenetnek az Európai Parlament által tegnap elfogadott jogi változtatás, a német vállalkozások 43 százaléka értelmetlennek tartja azt, a gazdálkodó társaságok egynegyede pedig kifejezetten negatív következményektől tart. Ennek oka, hogy a német vállalkozások már ma is sokkal rövidebb határidőket szabnak meg. A németek közel egyharmada pedig attól tart, hogy ügyfeleik eztán az új EU-irányvonalra hivatkozva a fizetési határidő meghosszabbítására fognak törekedni.
Az Atradius Fizetési Barométer adatai alapján, az új irányvonal támogatottsága szektorok szerint a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, 58 százalék, ha pedig a vállalkozás nagysága a szempont, akkor a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az EU szabályozással.
Nemzetközi összehasonlításban a nagyobb cégek 54 százaléka és az ipari üzemek 58 százaléka derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások közül csak 34 százalék bizakodó. Legoptimistábbak a spanyolországi vállalkozások: 64 százalék remél pozitív hatást, őket a britek 61 százalékkal követik és az olaszok 59 százalékkal a harmadikok.
Azonban a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy nem sokat változtat a helyzeten a direktíva életbe lépése, ugyanis ők már alkalmazzák a 30 napos fizetési határidőt bizonyos partnereikkel szemben. Ugyanakkor Olaszországban és Spanyolországban, ahol általában hosszabb fizetési határidőket kötnek ki, a válaszolók 64 és 59 százaléka várja a jelenlegi helyzet nagymértékű javulását a törvénytervezet életbelépésétől. Meg kell jegyezni, hogy ebben a két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a 60 napot, míg egynegyede a 90 napos lejáratot, ami a legmagasabb arány a leghosszabb fizetési határidőket illetően az EU-ban.
Ugyancsak magas arányban támogatják a direktívát, az EU-t egyik kiemelt exportpiacának tekintő Kínában és az Egyesült Királyságban, ahol a megkérdezettek válaszadók 69 és 61 százaléka szerint előnyös lehet az új szabályozás. A felmérésben egyetlen olyan ország volt, Dánia, ahol a válaszolók nagyobb része mondta azt, hogy nem várja a helyzet javulását (34 százalék), mint azt, hogy előnyös lehet a rendelet (28 százalék).
“A fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a cégek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes hitelkezelési gyakorlat biztosítja, hogy a partnerek tartsák magukat a megállapodásokhoz. Emellett úgy látom, hogy a hitelbiztosítás és a professzionális szolgáltatókra bízott követeléskezelés még értékesebb eszköz lehet a vállalatok számára az új törvény esetleges hatályba lépése után is, hiszen eredményesen támogatják a fennálló adóságok rendezését és hatékony kintlévőség kezelési rendszer működtetését.” – fogalmazott Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.