Íme, Kína új stratégiai fegyvere

Ugrásszerűen emelkedett a ritka földfémek ára az elmúlt hónapokban a kínai kormány intézkedéseinek hatására. Júliusban a kommunista ország 72 százalékkal csökkentette export kvótáját és kínai médiajelentések szerint a következő évben további 30 százalékkal mérsékli az ilyen anyagok exportját.

A kínai kormány felemás nyilatkozatokat tesz az ügyben: egyrészt hangsúlyozza, hogy továbbra is ellátja a világot ritka földfémekkel, másrészt leszögezi, hogy be kell zárnia a környezetszennyező bányákat úgy, hogy közben saját piacát is ellátja. Japán cégek szerint az elmúlt hónapban teljesen leállt a ritka földfémek kínai importja és a The New York Times úgy tudja, hogy Kína az embargót az Egyesült Államokra és Európára is kiterjesztené.

Ritka földfém alatt tizenhét különböző, a többi fémhez képes kis mennyiségben fellelhető elemet értünk, amelyeket számtalan területen alkalmaznak a félvezetőgyártástól az autóiparon át a szélturbinákig. Ezeknek a különleges tulajdonságú fémeknek 90 százalékát a jelen állás szerint Kína birtokolja. Csakhogy a készletek végesek: a kínai külügyminisztérium illetékese nemrég leszögezte: 1996-ban országa még a világon fellelhető ritka földfémek 43 százaléka fölött rendelkezett, 2009 végére az arány 30 százalékra csökkent. „Kína stratégia, környezetvédelmi és gazdasági okokból sem engedheti meg magának, hogy viselje a terhet, amelyet a világ ellátása jelent” – fogalmazott Chao Ning.

Egyelőre sem az EU, sem az amerikai kormány nem erősítette meg, hogy Kína akadályozná a ritka földfémek kivitelét, de a Bloomberg által megkérdezett amerikai és japán cégek szerint a szállítmányok vámraktárakban vesztegelnek. A földfémek ára típustól függően emelkedett: minimum a duplájára, maximum a hétszeresére.

A lapunk által megkérdezett, ipari mágneseket előállító Euromagnet Kft. ügyvezetője is megerősítette, hogy az árak drasztikusan növekedtek. Stellek Ernő szerint egy év alatt 30 százalékkal ugrott meg az ár, de ennek csak 10 százalékát tudják áthárítani a vásárlókra. A cég a rendelések mennyiségének növelésével igyekszik átvészelni az egymást követő áremeléseket, ami viszont azt jelenti, hogy egyre nagyobb összegeket kell előre kifizetniük a nyersanyagért.

Stellek szerint ha a tendencia folytatódik, előfordulhat, hogy új piac után kell nézniük, de a helyzetet nehezíti, hogy a potenciális szállító, Oroszország cégei nem tartják elég megbízhatóan a határidőket, ami pedig súlyos gond az Euromagnet megrendelői számára. Az amerikai piac ugyan elvileg elérhető, de az itteni, főként Kaliforniában található bányák túlnyomó többségét régen bezárták, az állam törvényhozói szerint a térségben legkorábban 2012-ben indulhat újra a termelés.

Ráadásul kérdéses, hogy a gyártók találnak olyan, Kínán kívüli beszerzési forrásokat, amelyeket nem Kína birtokol. A kínai cégek ugyanis az elmúlt időszakban több alternatív kitermelőhelyet is felvásároltak például Afrikában. Ha a helyzet nem változik, technológiai váltásra lehet szükség több szektorban – mondta Mészáros István, a Budapesti Műszaki Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének docense. A szakértő szerint a legsúlyosabban az autóipart érintheti a szűkös kínálat, hiszen a modern, elektromos hajtás technológiák többsége ritka földfémből, például szamáriumból és neodímiumból készült állandó mágneseket alkalmaz.

Ezeket persze ki lehetne váltani mással, de ezzel a gyártók éppen az évtizedek alatt elért eredményeket semmisítenék meg, hiszen ezek az anyagok teszik lehetővé, hogy kis tömegű gépek nagy teljesítményt adjanak le. És bár az autóiparban is használt neodímium fellelhető mennyisége valamivel magasabb, mint a hasonló tulajdonságokkal rendelkező szamáriumé, az autógyártásban kilogrammban mérhető a felhasználandó ritka földfém tömege. Áprilisban egy kilogramm neodímiumért 41 dollárt kértek a világpiacon, mostanra az ár 92 dollárra emelkedett.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint Kína célja elsősorban nem az árak felhajtása, hanem a nyersanyagok hazai piacon tartása, hiszen így az ázsiai ország rákényszerítheti partnereit, hogy a földfémek helyett készterméket, például mágnest vásároljon tőle. A hírügynökség szerint jelenleg a kínai vállalatokon kívül mindössze két cég; az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas képes kereskedelmi mennyiségű ritka földfém előállítására. Utóbbi egyébként 2009-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy kínai cég többségi részesedést vásároljon belőle.

A Molycorp most igyekszik újra megnyitni nyolc éve lelakatolt bányáját, amely 2012-ig 20 ezer tonna ritka földfémet termel majd ki. A Lynas 2012-ig 22 ezer tonnás éves kitermelési célt tűzött ki. Összehasonlításul: a számítások szerint 2015-ben mintegy 225 ezer tonnára rúg a világ ritka földfém igénye.