Pénzkereset kattintással, nem csak kicsiknek

Mennyit ér a hírek megosztása az internetes közösségi eszközök segítségével? – Erre a kérdésre kereste a választ a CNN három hónapig tartó felmérése, amelynek keretében tizenegy európai, ázsiai országban, valamint az Egyesült Államokban vizsgáltak a hírek sorsát. A 2 300 résztvevővel végzett vizsgálat az amerikai konszern szerint először szolgált bizonyítékkal arra, hogy a közösségi hírmegosztás és hírolvasás komoly értéket jelent a hírek gyártói és főszereplői számára.

A felmérés során a kutatók nyomon követték a CNN International weboldalán található hírek megosztását, rögzítették az internetezők kulturális és etnográfiai statusát és biometriás vizsgálatokkal figyelték meg, milyen érzelmi reakciót vált ki az ismerősök által továbbküldött hírek elolvasása. Utóbbi kimutatta, hogy a barátok által küldött cikkek elolvasása és az ilyen tartalmakba ágyazott reklámok sokkal erősebb érzelmi reakciót váltanak ki, mint a véletlenszerű hírfogyasztás.

Az ismerősöktől kapott hírek esetében 19 százalékkal nő az esély arra, hogy a címzett másnak is ajánlja az adott céget vagy márkát és 27 százalékkal valószínűbb, hogy ő maga kedveli azt. Egy konkrét, turisztikai kampány esetében a résztvevők 50 százalékkal jobban emlékeztek a reklámokra és 32 százalékkal nagyobb arányban kedvelték a közösségi médián megjelenő hirdetéseket, mint a hagyományos csatornákon érkezőket. Kiderült az is, hogy a hírekbe ágyazott videó reklámok jóval hatékonyabbak, mint a bannerek.

A CNN arra is kíváncsi volt, milyen híreket osztanak meg szívesen a netezők, ennek felderítésére három paramétert határoztak meg: a narratívát, a témát és a mögöttes üzenetet. Narratív szempontból a hírek többsége (65 százalék) egy korábban elinduló sztori folytatása volt. 19 százalékot tettek ki a gyorshírek és 16 százalékot furcsa eseteket ábrázoló hírek. Ami a témát illeti, a leginkább megosztásra alkalmas sztorik látványosak, tudományos vagy technológia témájúak, emberi történteket mondanak el vagy anyagi természetűek. A vizsgálat szerint a hírek megosztói olyan cikkeket választanak, amelyekkel mögöttes üzeneteket közvetítenek az olvasóknak.

A hírek megosztását tekintve a közösségek egyértelműen kettéválnak: a gyakori megosztók (akik hetente legalább hat cikket osztanak meg) generálják a teljes megosztott hírfolyam 87 százalékát. Az átlag felhasználó hetente 13 hírt oszt meg és 26 hírt kap másoktól közösségi portálokon vagy e-mailen keresztül. Ma már a személyközi kapcsolatokban a közösségi oldalak vezetnek; a Facebook, a Twitter, a YouTube és a MySpace ad felületet a megosztott hírforgalom 45 százalékának. Ezt követi az e-mail 30 százalékkal, majd az SMS 15 százalékkal, a sort pedig az azonnali üzenetküldő szoftverek zárják 12 százalékkal.

Az elképzelés szerint a szoftver megfigyeli, kiket követ az adott felhasználó, és ennek segítségével célzottan juttatja a megfelelő reklám üzenetet a megfelelő emberhez. A cég arra számít, hogy az ügyfelek egyszerre akár húsz PR kampányt is folytatnak majd ezzel a technikával. Az első, elégedett csiripelők közé tartozik a Walt Disney és a Coca-Cola. Előbbi a Toy Story 3-at reklámozta promotált tweetekkel, utóbbi pedig a futball VB-hez kötődő kampányt bonyolított le a Twitteren.

Az elképzelés szerint a szoftver megfigyeli, kiket követ az adott felhasználó, és ennek segítségével célzottan juttatja a megfelelő reklám üzenetet a megfelelő emberhez. A cég arra számít, hogy az ügyfelek egyszerre akár húsz PR kampányt is folytatnak majd ezzel a technikával. Az első, elégedett csiripelők közé tartozik a Walt Disney és a Coca-Cola. Előbbi a Toy Story 3-at reklámozta promotált tweetekkel, utóbbi pedig a futball VB-hez kötődő kampányt bonyolított le a Twitteren. Itthon még csak kóstolgatják Magyarországon a gyakori internetezők túlnyomó többsége regisztrált valamilyen közösségi portálon. A netezők négyötöde (4,5 millió) az Iwiwen tevékenykedik, ezt követi a MyVIP (2,8 millió) és a már több mint 1,8 millió magyar felhasználóval rendelkező, dinamikusan terjeszkedő Facebook. Magyarországon az olyan nagyvállalatok, mint a Budapest Airport vagy a Mol, növelik közösségi aktivitásukat, de a felületet itthon egyelőre főként az IT területen működő cégek használják, bár néhány pénzügyi szolgáltatást nyújtó csoport is intenzíven jelen van (Concorde csoport, Equilor). -->