Régiós szerepben a Trend2
„Igyekszünk több lábon állni, ugyanakkor olyan profilt kerestünk, amely kapcsolódik a divatruházathoz” – mondta a Trend2 ügyvezető igazgatója, Lajtai Zsuzsa. Hozzáfűzte: „Manapság nincs olyan hely, ahol egy fodrász, kozmetikus meg tudja nézni, mi a trend, az újdonság. Ezért olyan importőr bérlőket keresünk, amelyeknek friss termékeik, szolgáltatásaik vannak. Tavaly nyáron már úgy nézett ki, hogy van elég bérlő, indulhatunk, de a válság miatt sok cég kiszállt vagy a kivárás mellett döntött.”
Az elmúlt két évben, sőt már a világválság előtt is nagyon megrostálódott a szakma: több ruházati cég tönkrement vagy ehhez közeli helyzetbe került. Ma csak azok tudnak talpon maradni, akik folyamatosan megújuló árukészlettel, a piaci viszonyoknak megfelelő áron tudják beszerezni a termékeiket – öszszegzi a több mint 80 százalékos kihasználtságú Trend2 ügyvezetője, kiemelve, hogy induláskor a bérlők 70 százaléka magyar gyártó volt, mára ez 50 százalékra csökkent. Amikor a magyar kiskereskedők forgalma a válság hatására tavaly nagymértékben visszaesett, és kevesebbet vásároltak a Trend2-ben, jöttek a szlovákiai partnerek – főleg, amikor a forint nagyon gyenge volt. A nagykereskedelmi központ bérlőit ők mentették meg az elmúlt évben. Lajtai Zsuzsa hozzáteszi, hogy a 2002. szeptemberi nyitás óta az volt a nagykereskedelmi üzletházat felépítő és működtető Fashion Center Budapest Kft. stratégiai célja, hogy a határokon túlról is vonzzák a kereskedőket. Sokat fordítottak erre: Szlovákiában, Csehországban minden kiállításon megjelent a cég, folyamatosan hirdettek, de persze az uniós csatlakozás is jól jött, és az is, hogy Szlovákiában már bevezették az eurót. Szerencsére már a világválság kitörése előtt sikerült a háznak betöltenie egy afféle regionális nagykereskedelmi központ szerepet. Így az említett országok mellett Romániából és Ukrajnából is jönnek ide kereskedők.
A magyar ruházati piac szereplői tavaly azt mondták, az az év volt a mélypont, így sokan abban reménykedtek, hogy ez az esztendő ennél csak jobb lehet. A várakozásokkal ellentétben azonban a lejtmenet az idén is folytatódott. Az összforgalom csökkenése ellenére a ruházati láncok, a diszkontok, a hipermarketek, valamint a távol-keleti boltok és piacok növelték részesedésüket.
A sok kínai áru mindenképpen visszavetette a szakmát, hiszen egyre többen jöttek és egyre jobb minőséget árusítanak – válaszolta Lajtai Zsuzsa arra a kérdésre, hogy mi hatott károsabban a magyar termelők és kereskedők forgalmára: a válság vagy a kínaiak?
A ruházati termékek és lábbelik kiskereskedelmi forgalma a 2006-ig tartó folyamatos növekedés és a 2007–08-as stagnálás után 2009-ben első ízben mutatott jelentősebb visszaesést. Mindazonáltal a 95,9 százalékos mutató jobb a műszaki cikkek 91, sőt még az egész kiskereskedelemre vonatkozó 94,6 százalékos indexnél is.
A magyar fogyasztók – többek között a nagymértékben csökkenő vásárlóerő miatt – 2009-ben mintegy 8 százalékkal költöttek kevesebbet ruházkodásra, mint egy évvel korábban. A visszaesés az év első felében több mint 10, a második felében pedig kevesebb mint 5 százalékot tett ki – idézi a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope című tanulmányát Lajtai Zsuzsa. Ekkora mértékű visszaesés Európában csak Spanyolországban következett be, míg a szomszédos Ausztriában mindössze alig 3 százalékkal, Csehországban pedig valamivel több mint 4 százalékkal zsugorodott a piac. A nagyobb nyugat-európai országokban ennél is kisebb volt a visszaesés. Kivételt képeznek a skandináv országok: ebben a régióban nőtt a ruházati piac nagysága. Magyarországon ez év első felében további több mint 6 százalékos volt a zsugorodás, így a piac nagysága 135 milliárd forintra szűkült a tavalyi első fél év 144 milliárdjáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.