Trendforduló a járműpiacon

Szeptember volt a harmadik hónap, amikor több személyautó került forgalomba, mint egy évvel korábban, és a harmadik negyedévben már mind kishaszonjárművekből, mind 3,5 tonnásnál nagyobb teherkocsiból több kelt el, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A piac fokozatos magára találása, nagy autógyárak Magyarországra települése, illetve meglévő kapacitásaik jelentős bővítése jelzi, hogy a magyar járműipar nem csupán túléli a válságot, hanem a következő években komoly növekedés elé néz.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy a kormány a járműkereskedők talpra állását jogi és anyagi eszközökkel támogassa, illetve fokozza a harcot a szakma jövedelmezőségét és adófizetési képességét jelentősen csökkentő, adót és járulékot nem fizető feketegazdaság ellen. Segítheti a növekedést az új, kedvezőbb adózási környezet, ugyanakkor az MGE azt javasolja, a regisztrációs adóval együtt kelljen megfizetni az áfát is, mivel így a forgalmazók egy része nem tűnhet el nyomtalanul, adótartozással a piacról. Az autókereskedőket, -szervizeket az országos átlagnál nagyobb mértékben sújtják a csődök.

A piac két éve kezdődött zuhanórepülése miatt az akkori 1100 autószalon-szakszerviz közül mintegy 400 szűnt meg, és a tulajdonosi kör harmada ment csődbe. A szakma a forgalom eddig példátlan esését csak a legnagyobb nehézségek árán tudja átvészelni. Ha a vállalkozás devizaalapú forgóeszköz- és beruházási hitellel dolgozott, a fogyasztás megtorpanása nem hagyott lehetőséget a talpon maradásra.

A forgalom visszaesésével párhuzamosan nőtt a közúti járműállomány átlagos kora. Június végén a hárommillió személykocsi átlagos kora már elérte a 11,1 évet, a 423 ezer teherautó 10,5, a 152 ezer motorkerékpár pedig átlagosan 15,2 éves volt. Kilenc hónap alatt 3270-ről 2080-ra esett a motorkerékpár-kereskedelem teljesítménye, azonban ezen a területen még folytatódik a piacszűkülés. Pedig 2005–06-ban még éves szinten több mint 18 ezer motort és robogót adtak el.

Ami a személykocsikat illeti, a kereskedők nem örülhetnek felhőtlenül annak, hogy a harmadik negyedévben 1643-mal, majdnem 11 ezerre nőtt az értékesítés, hiszen a piac kilenchavi összesítése szerint ez év szeptember végéig harmadával, öszszesen 16 600-zal kevesebb kocsi került az utakra, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Ezért az MGE ügyvezető elnöke, Erdélyi Péter szerint még jövőre sem érjük el a tavalyi, 61 ezres eladási szintet. A nagyhaszonjármű-kereskedők azonban már szeptember végéig jobb eredményt értek el a 2009-es év ezer darabjánál, sőt az elmúlt hónapban rendszámot kapott 328 tehergépkocsi 39 százalékkal volt több a tavaly szeptemberben forgalomba helyezettnél. Miután magánszemélyek alig-alig vesznek személyautót, a piacon továbbra is a céges egyedi, illetve flottaeladások dominálnak: ezek aránya meghaladja a 60 százalékot. A Carinfo elemzése kiemeli, hogy az elmúlt hónapban a flottaeladások közül a legnagyobb tétel egy 167 darabos Ford Focus -flotta volt. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, amíg a vevőfinanszírozás és ezen belül az ügyfelek hitelfelvételi, illetve vásárlási kedve vissza nem tér. A kishaszonjárművek forgalmában több mint 90 százalékos a vállalati, illetve flottaértékesítés aránya.

Erdélyi Péter kiemelte, a gazdasági helyzet változását a lízingpiac jobban megszenvedte, mint az újautó-értékesítés. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára pedig lapunk kérdésére hozzátette, hogy a lízingpiac a válság két évében 80 százalékkal esett. Igaz, a flottafinanszírozás területén „csak” 40 százalékos volt a csökkenés.