A Tesco-csirke ügyről, avagy mitől kell félnünk?

Az elmúlt napokban számos médium számolt be arról, hogy a Tesco dunaújvárosi áruházában bélsárral szennyezett csirkét találtak még szeptember közepén. A magyar MasterGoods által szállított, összesen 295 kilogrammnyi, potenciálisan szennyezett terméket az áruházlánc megsemmisítette, a már az eladótérbe került árut pedig eltávolította. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) 850 ezer forintos bírságot és 50 ezer forint eljárási költséget rótt ki az ügyben, amit a Tesco kifizetett.

A cég ott követte el a hibát, hogy nem ellenőrizte darabonként az érintett árut – mondta lapunkban Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója. Hozzátette: az inkriminált csirke egy több száz tonnás szállítmány része volt, amelyet három magyar gyártótól szerzett be az áruházlánc. Mint mondta, a húsok több tízkilós csomagokban érkeznek az áruházhoz, a szennyezés pedig csak az egyik ilyen egységcsomagra korlátozódott.

Az áruház saját ellenőrei a beérkező termékmennyiség 5-10 százalékát ellenőrzik, ebben az esetben a szennyezett áru a teljes mennyiség 1 százalékát sem tette ki és valóban elkerülte a vizsgálók figyelmét. Iglódi-Csató Judit hozzátette: a bírságot áthárították az esetért felelős MasterGoodsra. A Tesco nem változtat ellenőrzési mechanizmusán, mivel a minőségellenőrzési standardjai a kellően szigorú brit irányelveket követik. A kommunikációs igazgató arra számít, hogy a közeljövőben is fokozott ellenőrzésre kerül sor az áruházláncnál, mivel biztos információja van arról, hogy az illetékes szervek utasítást kaptak a multinacionális cégek fokozott vizsgálatára és bírságolására.

A Tesco egyébként támogatja a Baromfi Termék Tanács azon javaslatát, mely szerint állandó felügyeleti egységeket kell felállítani a láncok logisztikai központjainál, hogy az MGSZH már az átvételkor ellenőrizhesse a termékeket. Igaz, hogy a felügyelők távolról sem tudnának minden szállítmányt ellenőrizni, de a jelenlétük is segíthet az esetleges visszaélések megakadályozásában – véli Földi Péter, a szervezet szaktanácsadója, aki szerint bizonyos szabálytalanságok már a termékek dokumentációjából láthatóak.

A Terméktanács becslése szerint az évente forgalomba kerülő teljes baromfimennyiség 4-5 százaléka magyar áruként kerül a polcokra, holott nem Magyarországon állították elő. Az ilyen „félrecímkézett” húsokkal Földi Péter tapasztalata szerint főleg a piacokon találkozhatnak a fogyasztók, viszont a Terméktanács úgy látja, továbbra is garantáltan megbízhatóak azok a termékek, amelyeken a szervezet emblémája szerepel. Földi Péter szerint a mostani ügyben szereplő cégnél a zsigerelő berendezés meghibásodása idézte elő a hibát, amit már a gyártáskor észlelni kellett volna.

Azon kívül, hogy gusztustalan, a szennyezett csirke elsősorban azért veszélyes, mert a hazai baromfiállomány egy része még mindig szalmonellával fertőzött, annak ellenére, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint 2010 december 12-től csak olyan csirkehús kerülhet forgalomba, amelyben semmilyen szalmonella baktérium nem mutatható ki – emlékeztet Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer szakértője.

Igaz, a szalmonella nem jelent veszélyt, ha a húst megfelelően átsütik, főzik, illetve mélyhűtik, mivel a kórokozó nem viseli el a hőterhelést. Dömölki Lívia szerint a Tesco súlyos hibát követett el, a nagy áruházláncok esetében általában is gondot jelent, hogy az árut olyan személyzet helyezi ki az üzletbe, aki nem tud vagy nem akar foglalkozni annak minőségével. A szakértő szerint fontos, hogy az MGSZH rendszeresen ellenőrizze a gyártókat is, méghozzá a teljes előállítási folyamat tekintetében, az üzemekben szűrhetőek ki ugyanis azok a hiányosságok, amik azután a fentihez hasonló esetekhez vezethetnek.

Az ügyben megkérdeztük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt is, de kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz.