Az üzletágvezető úgy véli, hogy a bankoknak a lehetséges ügyfelek átalakult igényeihez kell igazítaniuk hitelezési gyakorlatukat. Korábban a hitelintézetek elsősorban kockázattűrésben versenyeztek egymással az ügyfelekért, újabban viszont inkább a jobb ügyfelek által támasztott igényeket szeretnék kielégíteni, és hitelbírálatkor felértékelődött a hitelcél és az adós múltjának vizsgálata.
Ennek megfelelően a Raiffeisen Bank jó ár-érték arányú szolgáltatáscsomagokat kíván nyújtani egy olyan vállalati ügyfélkörnek, amely náluk vezeti főszámláját, pozitív vállalkozói múltja van, átlátható viszonyok között működik és alaptevékenységéhez szükséges célokra kér hitelt. Ugyanakkor a hitelintézet érthetőbb és átláthatóbb szolgáltatásokat kínál.
Az üzletágvezető elmondta, hogy eddig még egyik ágazatban sem láthatók komoly élénkülés jelei, de már az idei esztendő negyedik negyedévében némileg növekedhet a hitelállomány. Szerinte először a nagy hozzáadott értékkel dolgozó vállalkozások heverhetik ki a válság következményeit. Ugyanakkor érdekesek lehetnek a bankok számára a válságágazatok is, melyekben a túlélők megszerezték a kivonulók ügyfeleit, ezért most fejleszteniük kell vállalkozásukat.
A svájci frankban eladósodottak többsége rosszabbul járt, mintha forintban vett volna fel kölcsönt, mégis van létjogosultsága a devizaalapú hitelezésnek – vélekedett Dercsényi György a rendezvényen. Szerinte annak a vállalkozásnak, amelyik zömmel devizában szerzi jövedelmét és költségei elsősorban forintban keletkeznek, a kockázatait természetesen fedezi egy devizahitel, mert a hitel terhei, valamint a bevételek és a kiadások különbsége egy irányba mozog.
A kis- és középvállalkozások jelentős része még nem heverte ki a válságot, de néhány szektorban – például az exportra termelő cégeknél – már látható a növekedés – közölte a Budapest Bank által meghirdetett Partner-díjra beérkezett pályázatok alapján Boldis Zoltán, a Budapest Bank Business termék- és folyamatfejlesztési vezetője.
A szakember szerint a válság első hulláma lecsengett, a nagyon kritikus szektorokban tevékenykedő vagy a rugalmas alkalmazkodásra képtelen cégek fizetésképtelenné válásán már túl vagyunk. Bizonyos szektoroknál már érzékelhető a növekedés, például az exportáló cégeknél, amelyekre kedvezően hat a forint jelenlegi árfolyama.
Úgy véli, hogy hamarosan a normál finanszírozási igények is jelentkeznek, de a bankok kockázati étvágya alacsonyabb lesz az elkövetkező 10 évben, mint 2008 előtt, mert a válság ráébresztette őket arra, hogy nem a mennyiségi versenyt kell folytatni. Nagyobb hangsúly kerül ezután is a bankok tanácsadói szerepére, a partneri együttműködésre, ezzel együtt sokkal óvatosabb lesz a hitelezési politika.
A pályázatokból az is kitűnt, hogy 2010–11-ben egyre több cég tervez beruházást vagy korábban megkezdett beruházása folytatását. Boldis Zoltán úgy látja, az üzleti aktivitás és beruházási kedv élénkülése egyelőre csak kismértékben köszönhető a nagyobb megrendeléseknek. A tavalyi év még a fejlesztések elhalasztásáról szólt, de néhány alapberuházást – például gépek vagy teherautók lecserélését – már nem tudnak tovább halogatni a cégek. Kapacitásnövelő beruházások még kisebb arányban jellemzők, hiszen a kis cégek többsége egyelőre a ki nem használt kapacitások felfuttatására törekszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.