Beválhat az IT–telco házasság

Három-négy éve még meglehetősen pesszimistán látták a független elemzők a távközlési cégek informatikai piacra lépésének a lehetőségét, még ennél is negatívabban ítélték meg annak jövőbeni eredményességét. Akkoriban a Gartner amerikai piackutató különösen az IT-profilú akvizícióktól óvta a telefontársaságokat. A távközlés és az informatika egymásra találása viszont ma már nemzetközi gyakorlat, az elemzők sem látják már olyan borúsan e téren a jövőt. Az ágazatok konvergenciájának a folyamata ugyanakkor általában nem a teljes IT-kompetenciát öleli fel, hanem inkább az infrastruktúra-alapú üzleti területeket, amelyeken a telefontársaságoknak maguknak is jelentős kompetenciáik vannak.
A következő három évben a tendenciát alátámasztandó a nemzetközi előrejelzések szerint a mobilalapú informatikai alkalmazások tömeges megjelenése lesz a jellemző, de hasonló megugrásra lehet számítani a gépek közötti (M2M) integrált IT-mobil megoldásokban is. További növekedést célzó területek, amelyeken a két iparág egymásra talál, a felhőalapú (cloud) és a menedzselt szolgáltatások lehetnek.

Magyarország legnagyobb távközlési csoportja, a Magyar Telekom (MT) idejekorán ismerte fel a konvergencia szükségességét, sőt mára már a fő tulajdonos Deutsche Telekom is követendő modellként tartja számon a magyar leánycég IT-törekvéseit – mondja Szűcs Roland, az MT vállalati szolgáltatások üzletágának gazdasági és marketingigazgatója. (A német anyacég számára sem ismeretlen ugyanakkor ez a terület, hiszen éppen tíz éve annak, hogy megvásárolta a Daimler-Benz IT-profilú leányát, a Debist, majd integrálta T-Systems üzletágába – a szerk.)

A motivációt, hogy a Magyar Telekom az informatikával is behatóbban kezdjen el foglalkozni, a piaci körülmények teremtették meg. A magyarországi távközlési piacon zajló trendek az átlagosnál sokkal erősebb versenyről árulkodtak. Ebből adódóan az MT számára sürgetőbb volt olyan piacokra belépni, ahonnan további bevételre és nyereségre tehet szert – emelte ki Szűcs Roland. Hozzátette: amikor eldőlt az IT-irány, kívülről csak figyelmeztető jelzéseket kaptak, miért is ne csinálják. A Gartner akkori tanulmánya alapvetően megpróbálta lebeszélni a piaci szereplőket a tervezett lépésről. Elemzői figyelmeztettek: ha a cégek nem kellően körültekintők, „csöbörből vödörbe eshetnek”; az IT-szolgáltatások piaca is telített, kiélezett a harc az ügyfelekért. Emlékeztettek arra is, hogy a telco–IT üzletek eddigi története nem fest túl rózsás jövőképet a hasonló lépést fontolgatók számára, a felvásárlásokkal végződő infokomkonvergencia-ügyletek többsége kudarccal végződött. Ennek kapcsán a jövőre nézve sem biztattak túl sok jóval. Feltételezéseik szerint a további üzletek 70 százaléka három éven belül vagy teljes kudarccal végződik, vagy sikertelennek bizonyul az elvárt üzleti szinergiák érvényesítése kapcsán.

Számos megszívlelendő tanáccsal is szolgáltak azonban a bátrabbaknak. Elsőként az üzleti megfontolások alaposságára hívták fel a figyelmet, kiemelve: ha a felvásárlás egyedüli célja csupán az, hogy az informatikai szolgáltatási profil csak kiegészítője legyen a távközlési szolgáltatási portfóliónak, ez nem jelent lényegesen új értékteremtést.
A Magyar Telekomnál mindezek ellenére úgy döntöttek, belevágnak, s ennek kapcsán az elmúlt években több kisebb-nagyobb informatikai profilú társaságot vásároltak fel. A vállalati szolgáltatások üzletág árbevételének közel egyharmada származik az IT-kompetenciából 2010-ben, ez jól érzékelteti ezen szolgáltatások súlyát a portfólióban.
Az eredményesség titka Szűcs Roland szerint sok egyéb mellett főként az volt, hogy felismerték és tudomásul vették az ágazatonként eltérő működési folyamatokat és a vállalati kultúrát. Az informatika alapjában véve humánerőforrás-alapú üzlet, a távközlés viszont elsősorban infrastruktúra-alapú. Az IT-folya-matok projekt-, a telco cégekéi termék-, illetve szolgáltatásalapúak. A jövedelmezőség megítélése is más; igaz, hogy a távközlésben magas, két számjegyű az EBITDA-margin, de igen nagy az ágazat működőtőke-igénye is a szükséges készletezések, vevőkövetelések miatt, nem beszélve az infrastruktúra által igényelt 13-14 százalékos bevételarányos beruházásról. Ezzel szemben az IT-ben az EBITDA-margin gyakran inkább csak egy számjegyű, de ott nincs készletezési gyakorlat, nem raktárról, hanem szerelősorról szállítanak, és a beruházási igény is alig egy-két százalékos.

Ennek szellemében a Magyar Telekom menedzsmentje példaértékű döntést hozott, az egyébként funkcionális szervezeti felépítésű csoporton belül a vállalati szolgáltatások üzletág (T-Systems) megkapta a lehetőséget saját integritásának a megőrzésére. Ezzel az IT-piacon növekedni szándékozó T-Systems rendelkezhet azokkal az eszközökkel, amelyek egyébként az informatikai cégeknél jellemzők – húzza alá a gazdasági és marketingigazgató.
Amellett, hogy a termékek oldalán egyre halványul a határvonal az IT és a távközlés között, az üzleti modellek között is elindult a konvergencia. A legtöbb informatikai vállalkozás számára a jövőbeni növekedés fő hajtóereje a cloud szolgáltatásokban, a kiszervezésekben rejlik. Ezek azonban lényegében nem termékjellegű megújítást jelentenek, hanem az üzleti modell innovációját, hiszen termékszinten már régóta léteznek, az árazási logikájuk viszont telcós, vagyis szolgáltatásalapú. Ezekben az esetekben a cég ruház be infra-struktúrába, amit majd az ügyfelek rendszeres, általában havidíjas formában „térítenek meg”.
Az IT-profil erősítésével több ponton is jelentősen bővült a Magyar Telekom profilja az üz-leti ügyfelek kiszolgálásában, mindenekelőtt az alkalmazásfejlesztésben és a vertikális kompetenciában – hangsúlyozza Szűcs Roland.
Hozzáteszi: szemléletváltásra is szükség volt, ma már nem termékek, hanem megoldások értékesítésére van szükség. Ezen a téren várhatóan jövőre lesz az első igazi áttörés.