"Miért nem vállal fel egy reális gázárat a kormány?"

A közgazdász úgy látja: a politikának végre egyszer fel kellene vállalnia egy reális, a világpiaci árakat követő árképzést - a világpiac és általában a piac hatása ugyanis nem megkerülhető ebben a kérdésben. Az a különleges helyzet állt elő, hogy nem az import gáz és a dollárárfolyam mozgatja a gázár emelkedését; sokkal inkább a korábbi időszakban elhalasztott áremelések begyűrűző hatása, és szerepet játszik a válságadókból adódó szolgáltatói többletteher is – nyilatkozta a Közbeszédnek Hegedűs Miklós. Ezek együttesen már olyan többlet terhet jelentenek a szolgáltatóknál, amit az árnöveléssel valamilyen mértékben ellentételezniük kell – szögezte le a szakember.

Magyarországon az elmúlt években volt egy törvényi árképlet, ami alapján számították a gáz árát, de a politika mindig beleszólt, és mindig – a közvéleményt figyelembe véve – "politikai ármegállapítás" történt – vélte Hegedűs Miklós. A szomorú az, hogy ez a fajta gyakorlat folytatódik. Most is egy számjegyű áremelésről van szó, holott a valós költségek alapján valószínűleg ennél magasabb áremelés lenne szükséges - hangzott az érvelés.

Itt a hitel! Hol a hitel? Ínség vagy bőség jön a vállalati hitelezési piacon? Kinek adnak kölcsönt a bankok, s kinek nem? S vajon miért nem? Túl nagy a kockázat? Kevés a biztosnak látszó befektetés? Ha kíváncsi a részletekre, s más vállalkozások tapasztalataira, jöjjön el a Világgazdaság konferenciájára december 2-án a Gerbeaud Házba Budapesten. Részletek: www.vg.hu/konferencia oldalon találhatók.

Az energiakutató kft.vezetője úgy látja: ha igaz az, hogy a szolgáltatóknál az elmúlt fél évben ötven milliárdos veszteség halmozódott fel, akkor körülbelül tizenkét-tizenöt százalékos áremelkedést lehetne valószínűsíteni. Arról is vannak viszont információik, hogy a szolgáltatók inkább harminc százalékos emelést tartanának reálisnak és indokoltnak.

Hegedűs Miklós emlékeztetett: a szektor költségösszetétele olyan, hogy azon belül az állandó költségek – például a vezetékek – nagyon drágák. Ebből adódóan ha csökken a fogyasztás, akkor nő a szolgáltatás egységköltsége. Márpedig a gázfogyasztás jelentősen visszaesett – tette hozzá.  Azt nem értem, miért nem vállaljuk ezt fel? A politika, ebben a biztos hatalmi pozícióban, miért nem vállal fel egy reális energiaárat, ami a világpiaci árak változását valamilyen képlet szerint követi? - fogalmazott Hegedűs Miklós. Hozzátette: szó volt arról, hogy a januárig érvényes moratórium ideje alatt kialakítanak egy újfajta árképzést, ami a valós költségeket tartalmazza majd; ám ez igazából nem történt meg, most hasraütésszerűen jelentették be, hogy egy számjegyű áremelés várható - hangzott az interjúban.

Ha 8-9 százalék körüli lesz az egy számjegyűnek mondott gázár-emelés január elsejétől, a szolgáltató cégek ezzel "elvitorlázhatnak" a következő negyedévig. A probléma az, hogy az oroszokkal folytatott kormányzati tárgyalásoktól nagy reményeket várunk, de vélhetően csalatkozni fogunk – mondta Hegedűs Miklós.

A magyar fogyasztóknak tudomásul kell venni, hogy regionális ár létezik ebben a bizonyos energiaszolgáltatásban, és ezt nekünk is meg kell fizetni. A kormány azért van nehéz helyzetben, mert nincs önálló pénze – vagy lenyelik a szolgáltatók a veszteséget, vagy a fogyasztó fizeti meg. Az adott költségvetési helyzetben nincs abban a helyzetben semelyik kormány, hogy átvállaljon ebből az összegből jelentősebb részt.