Túlélőtúra az egészségügyben

22,7 milliárdos többletforrást szavazott meg idén az ágazatnak a parlament, és 56 milliárd forinttal nő a jövő évben az egészségügyre fordított költségvetési kiadás. Ez jó hír, de messze nem elég, ám tudomásul kell venni, nincs több pénz, ezért rendkívül fontos a rendelkezésre álló eszközök ésszerű felhasználása – mondta a rendezvény megnyitóján lapunk egészségügyi szakújságírója, Nógrádi Tóth Erzsébet. Utalt arra is, hogy amíg az úgynevezett válságadót a közelmúltban vezették be hazánkban, a gyógyszercégek 2007 óta fizetnek különadót, idén 57 milliárdot, ami több, mint, amennyit a gyógyászati segédeszköz ellátásra fordítunk idén. A  szűkös pénzforrások is indolják, hogy az egészségügyi rendszert át kell alakítani, de hogyan? – erre a kérdésre is keresik a választ a konferencia résztvevői - mondta.

A konferencián elhangzott megszólalások teljes szövegét megtekintheti itt

Réthelyi Miklós miniszter előadásában a mi a teendő kérdésre a következőket válaszolta: a minisztérium egészségügyi államtitikársága megalapozott programot dolgozott ki. A miniszter kiemelte a szakmai csoportokkal való egyeztetések jelentőségét, és Szócsa Miklós államtitkár konszenzusteremtő képességét.

Szócska Miklós államtitkár szerint a teljesítményvolumenkorlátot fel kívánja számolni a tárca, ennek gazdasági előfeltételei vannak. 2010 a túlélés féléve volt, teljes volt a zűrzavar az ágazatban, a problémák kezelésére nem volt adminisztratív testület. Mint mondta, közelíteni kell az egészségügyre fordított GDP kiadást a visegrádi országokéhoz, ami 6 százalék, a magyar viszont csupán 4,3 százalék.

Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke úgy vélte, 2013 után következhet gazdasági prosperitás, amely lehetővé teszi az ágazat piackonformmá tételét, a jövő évi költségvetésnek azért lehet örülni, mert a gazdasági nehézségek ellenére nem csökkentették annak mértékét az ideihez képest.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kiemelte: 2020-ra 1 millió fős mukaerőhiány várható az európai egészségügyben. Ez a hiány nem egyenletesen oszlik el a közösség területén belül, a gazdagabb államok lerabolják a szegényebb nemzeteket, így bennünket is.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke elismeréssel nyilatkozott a rezidensképzés változásairól, de hozzátette: az idei végzősök 30 százaléka lépett ki a rendszerből, 404 kezdő orvosi állást nem töltöttek be, Kelet-Magyarországon jelentős az orvoshiány. Az egyenlőtlenségeket csak többletbérezéssel lehet felszámolni, enélkül be kell majd zárni az olyan kórházakat, mint a mátészalkai.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke szerint fájdalmas döntések állnak a szektor előtt, miközben az egészségügy szereplőinek elfogyott a türelme. Az 1 százalékos közfinanszírozási növekmény okvetlenül szükséges az egészségügyben, ez mintegy 250 milliárd forintot jelent. Az év végére 90 milliárdra nőhet az intézmények adósságállománya, a következő évet 60 milliárdos hendikeppel kezdi a szektor.

Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, a Richter vezérigazgatója leszögezte: a gyógyszeripar 2003 óta fizet hozzájárulást az egészségügyi kasszához, 2007-től ez az összeg növekedett, így a szektor hozzájárulása arányaiban már eleve nagyobb, mint a bankadó.

Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség képviselője úgy látja, ha a gyógyászati segédeszközt használókat vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra, azzal mintegy 120 milliárd forintnyi megtakarítás érhető el a rokkantnyugdíj kifizetésekben, miközben az állam évente csak 40 milliárdot fizet ilyen eszközökre. A megtakarítás eléréséhez 60 milliárd forintra van szükség a kasszában.

Kutatások szerint az egészséges állampolgárok háromszor akkora jövedelem megszerzésére képesek, mint beteg társaik, az oktatási szintjüktől függetlenül. A szakértő szerint a hazai rendszer azért hibás, mert a lehető legolcsóbb eszközök beszerzésére buzdít, holott kutatások bizonyítják, hogy megfelelő ár-érték arányt kell fenntartani a hatásos terápia érdekében.