A külföldiek sehogy sem vehetnek majd magyar földet

Az idei természeti csapások nyomán előállt mezőgazdasági kár “alsó hangon is” meghaladja a százötven milliárd forintot. A belvizes területek nagysága naponta több tízezer hektárral nő, itt a mezőgazdasági munkákat nem lehetett és nem is lehet elvégezni. A kilátások pedig jövőre sem túl biztatóak; ma napi hatvan millió forintba kerül a belvíz elleni védekezés, elsősorban az elhárítás, a szivattyúzás költsége ez – így összegezte a helyzetet Czerván György.

A kárenyhítési alap kevés

A mezőgazdasági kárenyhítési alapban 4,5 milliárd forint van jelenleg – ez elenyésző a százötven milliárdos idei mezőgazdasági kárösszeghez képest. A kormányzat viszont már dolgozik egy új rendszeren – vázolta a folyamatot az államtitkár, aki egyelőre nem tudta pontosan megmondani, mekkora összeg áll majd rendelkezésre jövőre a károk mérséklésére, mivel ez függ a pusztítás nagyságától is. Mindenesetre nem csupán a “tűzöltó” jellegű tevékenységeket szükséges elvégezni, hanem stratégiai célokat is ki kell tűzni. Az államtitkár a belvízzel kapcsolatos tisztítási folyamatok évek óta tapasztalható elhanyagolását említette fontos és felszámolandó problémaként.

A vörösiszappal sújtott terület mezőgazdasági termelői is számíthatnak segítségre – részükre háromszázötven millió forintos forrást különített el a kormányzat. Az érintetteknek – néhány élelmiszer-ipari üzemről és nyolcvan fő körüli gazdálkodóról van szó – a támogatás fejében vállalniuk kell, hogy jövőre nem termelnek élelmiszert a katasztrófával érintett mintegy ezer hektáros területen.

Jövőre nagyobb lesz a büdzsé, indulhat a munkahelyteremtés

A terület alapú támogatások esetében minimális mozgástere van a kormánynak, itt bizonyos fejlesztési forrásokat célzottan juttathat el egyes mezőgazdasági ágazatokhoz. A nemzeti forrásoknál az állattenyésztés előtérbe kerül. A munkahely-fejlesztés elsősorban a munkaintenzív ágazatoknál lehetséges: ilyen az állattenyésztés, a zöldség-gyümölcs ágazat, az erdészet és a kertészeti ágazatok. Az Új Magyarország

Vidékfejlesztési Program pályázatainak feltételrendszerében a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése kiemelt pontszámot ér majd – ismertette a tervezett intézkedéseket az államtitkár.

A Duna Televízió felvetésére, hogy jövőre a többletforrások révén hány új munkahely létrehozásával számolnak a mezőgazdaságban, Czerván György úgy reagált: egy hosszú folyamatról van szó, amit tíz évre terveztek. Jövőre azt remélik, hogy az időjárás nem szól közbe és a piaci viszonyok is kedvezően alakulnak. Ekkor remélik, hogy néhány tízezer új munkaerő beállításával jövőre beindulhat a tíz évre tervezett munkahely-teremtési folyamat.

A külföldiek brüsszeli “engedéllyel” sem vehetnek majd magyar termőföldet

Egyes hírek szerint decemberben eldőlhet, hogy megadja-e a külföldiek magyarországi termőföld vásárlására kért három éves magyar moratórium-hosszabbítást az Európai Unió. Egyes parlamenti források szerint Magyarország “elbukhatja” ezt a kérést, és tavasszal megnyílik a magyar földpiac a külföldiek előtt. Hol tartanak a tárgyalások és mikor lesz végleges döntés? - kérdezte a Közbeszéd.

Brüsszelből szivárgott ki egy hír – hivatalosan nem kapott értesítést a minisztérium -reagált az államtitkár. “Nem hivatalosan sem kaptuk értesítést. Mi szeretnénk,ha megszületne a számunkra pozitív döntés, és három évet nyerhetne Magyarország arra, hogy a földárak felzárkózzanak az uniós átlagárakhoz” - mondta Czerván György, hozzátéve: ettől függetlenül is készülnek a magyar földtörvény módosítására. Ha Brüsszel elvben (jogilag) lehetővé is teszi tavasztól a külföldiek földvásárlását, a módosítandó hazai földtörvény olyan feltételeket szab majd, ami a vásárlást a gyakorlatban lehetetlenné teszi – szögezte le a vidékfejlesztési tárca államtitkára.