Gyógyszerpiaci egyensúlyvesztés számokban

Októberben vált ismertté a kormány jelentése a gyógyszerpiac alakulásáról, mely hasonló tendenciákról számol be. Az elmúlt hetekben váltak hozzáférhetővé a KSH-nál a lakossági gyógyszerellátást folytató vállalkozások 2009. évi mérlegadatainak felhasználásával készült aggregált adatok, melyek részben megerősítik a korábbi tendenciákat, részben új összefüggésekre mutatnak rá.

A lakossági gyógyszerellátás rendszerében bekövetkezett változtatások – beleértve a patikapiac liberalizálását, a konvergenciaprogrammal összefüggő forráskivonást és a támogatáspolitikai kérdéseket is – az utóbbi években a viták kereszttüzében álltak, és sokakat gazdaság-, illetve társadalompolitikai álláspont kialakítására is késztettek. Az ilyen típusú vitákban fontos, hogy az álláspontját mindenki valós adatokból kiindulva alakíthassa ki. A trendeket és a mélyebb összefüggéseket is csak így lehet feltárni. Éppen ezért közleményünkben 2009-es hivatalos adatokat teszünk közzé – tudomásunk szerint elsőként a nagy nyilvánosságban –, és arra is törekszünk, hogy ezek felhasználásával néhány alapösszefüggésre is ráirányítsuk az olvasók és a döntéshozók figyelmét.

A KSH adatai szerint 2008-ra 2171, 2009-re 2243 gyógyszertári vállalkozás nyújtott be mérlegbeszámolót. Az OEP adatai szerint 2008 negyedik negyedévében 2330, 2009 negyedik negyedévében 2424 gyógyszertár adott be OEP-elszámolást. A különbség abból adódik, hogy az OEP a vele elszámolási jogviszonyban lévő, támogatáselszámolást benyújtó gyógyszertárankénti, a KSH gyógyszertári vállalkozásonkénti adatsorral dolgozik.

Az egyéni vállalkozások száma 2006-ban (a liberalizáció előtti utolsó évben) 276, 2008-ban 244, 2009-ben 202 volt. A betéti társaságok száma 2006-ban 1648, 2008-ban 1531, 2009-ben 1446. (A 2009. év végén adóbevallást benyújtott 1446 bt. kb. 1460-1470 közforgalmú gyógyszertárat működtet.) A 2006-os piacnyitás óta létesült gyógyszertárakat döntően nem egyéni vállalkozási formában és nem bt.-s keretek között működtetik, így ezen vállalkozási formák évről évre csökkenő száma mögött egyrészt patikabezárások, másrészt a bizonytalanná váló gazdasági környezetben racionális vállalkozásvezetési döntésnek számító átalakulások (elsősorban kft.-vé) állnak.
2006-ban kft.-k és rt.-k még nem működtethettek gyógyszertárat. A KSH-adatok szerint 2008-ban a gyógyszertárakat működtető, adóbevallást benyújtott kft.-k és rt.-k (a továbbiakban együtt kft.-k) egyesített száma 396, 2009-ben 595 volt. Az 595 kft. mintegy 740-750 közforgalmú gyógyszertárat foglal magában (vannak olyan patikahálózatok, melyek egy vállalkozás keretei között több egységet működtetnek). Ezek többségét az újonnan létesültek alkotják.

A gyógyszertári vállalkozások belföldi értékesítésből származó összes árbevétele 2009-ben 9,4 százalékkal nőtt 2008-hoz képest (527,6 milliárd forintról 577,2 milliárdra). Az egy gyógyszertárra jutó árréstömeg nominális értéke 4 százalékkal csökkent.

A bt.-k együttes eredménye 2008-ban és 2009-ben is pozitív (8,2, illetve 7,9 milliárd forint), a kft.-k összevont adózott eredménye 2008-ban és 2009-ben is negatív (–2,1, illetve –1,7 milliárd forint). Míg 2006-ban a bt.-k 5,4 százaléka (89), 2008-ban 22 százaléka (337), 2009-ben 19,5 százaléka (282) volt veszteséges, a deficites kft.-k száma 2009-ben az előző évhez viszonyítva 173-ról 233-ra nőtt, tehát az összes kft. 39,2 százalékát teszik ki. Ezen kft.-k veszteségének összesített értéke meghaladja a többi kft. összesített eredményét!

A bt.-k által működtetett körülbelül 1460 gyógyszertár 373 milliárd forintos belföldi értékesítéséhez 21,5 milliárdos, a kft.-k által működtetett kb. 750 gyógyszertár esetén a 175 milliárdos belföldi értékesítéshez 13,4 milliárdos fordulónapi készletérték tartozik.

A betéti társaságok összevont fordulónapi készletértéke 2008-ról 2009-re 23,1 milliárd forintról 21,5-re, a beszállítók (nagykereskedők) felé fennálló rövid lejáratú kötelezettsége 31,6 milliárdról 29-re csökkent. A szállítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség egy betéti társaságra jutó összege 20,6 millió forintról 20 millióra mérséklődött. Ez az érték 1 százalék körüli eltéréssel az egy gyógyszertárra jutó összeget is megadja, hiszen a betéti társaságok száma és az ebben a vállalkozási formában működtetett gyógyszertárak száma között ennyi az eltérés. A beszállítók felé a bt.-k rövid lejáratú kötelezettségének értékét és a 2009-es 373 milliárd forintos összesített fogyasztói áras forgalmat figyelembe véve a szállítóállomány 32–33 naptári nap között volt 2009. december 31-én. Ez az érték megfelel a 2006-os ágazati átlagnak.

A kft.-k szállítókkal szembeni – fordulónapon fennálló – rövid lejáratú kötelezettsége 2009-ben nagymértékben növekedett (16,72 milliárd forintról 29,2 milliárdra). A kft.-k által működtetett gyógyszertárak szállítókkal szembeni átlagos kötelezettsége 2009. december 31-én 39–40 millió forint közötti érték volt gyógyszertáranként. Ez a szállítóállomány – a kft.-k 2009. IV. negyedévi forgalmi volumenét figyelembe véve – átlagosan 58-60 napos kiegyenlítéséről tanúskodik.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a bt.-k forgalomarányosan alacsonyabb fordulónapi készlettel rendelkeznek, mint a kft.-k által működtetett gyógyszertárak, a kft.-k forgalomarányosan közel kétszeres rövid lejáratú szállítói kötelezettséggel működnek, tehát a nagykereskedők a szállítóállományon keresztül jelentős mértékben finanszírozzák a kft.-k által működtetett gyógyszertárak létesítési költségeit és működtetési veszteségeit, továbbá a patikai ágazat nagykereskedők felé történt eladósodottságának a 2008. decemberi adatokhoz képest egy év után bekövetkezett növekedését teljes egészében a 2009 végén kft. keretében működtetett gyógyszertárak okozták.

Az adatok összegzéseként megállapítható, hogy az előző évhez hasonlóan 2009-ben is legalább 600 patika működött veszteségesen, e vállalkozások aránya kb. 25 százalék.

Érdekes összefüggésekre világítanak rá a gyógyszertári vállalkozások tőkeellátottságával és kötelezettségeivel összefüggő adatok is. A mérlegfőösszeg értéke a bt.-s gyógyszertáraknál 2008-ban 96,4 milliárd forint, 2009-ben 92,1 volt. Ugyanez az érték a kft.-s gyógyszertárak esetén 33,5, illetve 59,6 milliárd.

A saját tőke értéke a bt.-k esetében 2008-ban 38 milliárd forint, 2009-ben 37,3, míg ugyanezek az adatok a kft.-knél: 3,8, illetve 7,4. Az összes forrásra vetített saját tőke aránya 2009-ben a bt.-knél 40,5 százalék, a kft.-knél azonban csak 12. Ez egy gyógyszertárra vetítve a bt.-knél 25,6 milliárd forintot, a kft.-knél 10,5 milliárdot jelent.

A hosszú lejáratú kötelezettségek összesített értéke a bt.-knél és a kft.-knél egyaránt kb. 4 milliárd forint körül alakul. Az egy gyógyszertárra jutó rövid lejáratú kötelezettség 2009-ben a bt.-knél átlagosan 34 millió forint, a kft.-knél 62-63 millió. A rövid lejáratú kötelezettség mérlegfőösszegre vetített aránya az eladósodottság mértékét jelző egyik fontos mutató. A bt.-s gyógyszertárak 54 százalékos átlagával szemben a kft.-ben működők összevont értéke 77 százalék.

Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy az új patikai vállalkozásokat – az összevont adatok alapján – nagyrészt külső forrásból működtetik, ahol a hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási, fejlesztési hitel) több mint tízszeresét teszik ki a rövid lejáratú kötelezettségek. Megkérdőjelezhető tehát az a kitétel, miszerint az új gyógyszertári vállalkozások jelentősen hozzájárulnak az ágazat feltőkésítéséhez, és komoly vagyoni erőt képviselnek. Az adatok alapján nem igazolható az a vélekedés sem, hogy közel 20 milliárd forint befektetés jött az ágazatba.
A mélyebb összefüggések feltárása és a szükséges következtetések levonása az egészségpolitika irányítóinak a feladata.

A szerzők sorrendben: egészségügyi közgazdász, közgazdász, gyógyszerész, az MGYK alelnöke