Hátszél a vízi szállításnak

„Az Európai Unió közlekedési fehér könyve, továbbá a Naiades vízi fejlesztési program, az uniós támogatású TEN-T projektek felülvizsgálata és a határokon átnyúló közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos feladatok kerülnek terítékre többek között Magyarország soros uniós elnöksége alatt” – mondta lapunknak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.
A Naiades program jelentős hatással lehet a hazai vízi szállításra és közlekedésre. „Teherfuvarozási, személyszállítási és idegenforgalmi céllal is fejlesztenünk kell a Duna, de a Tisza és a Dráva hajózhatóságát, kikötőit is. Egyre több szállítmányt kell az olcsóbb vízi útra terelni, szó lehet egy Duna–Tisza-csatornáról is” – válaszolt kérdésünkre. Emlékeztetett, hogy e téren Európa nyugati része előbbre jár, ott már a reneszánszát éli a vízi szállítás.

A Naiades részét alkotó Duna-stratégia kapcsán áprilisban ismertté váltak a hazai elképzelések is. Ezek szerint például összehangoltan kell fejleszteni a kikötőket és multimodális logisztikai központok Duna és Tisza menti rendszerének elemeit. Szerepel az elképzelésekben a közcélú belső kikötői vasúti, közúti és vízoldali infrastruktúra, valamint a hajójavító kapacitások fejlesztése is. Pótolni kell a kikötők közötti hiányzó, harántirányú közúti gyorsforgalmi és vasúti kapcsolatokat, s támogatni szükséges a nagyvárosokon belüli és várostérségek közötti nemzetközi kapcsolódást jelentő hajózási kezdeményezéseket. Ilyen a Duna Expressz, amely a Dunakanyar és a fővárosi agglomeráció településeinek vízibuszos összeköttetésének a kiterjesztése a Duna–Majna–Rajna-forgalomra. Hasonló elgondolás a CityLine, azaz a Bécs–Pozsony gyorshajójárat kiterjesztése Győr és Budapest felé.

Azonban Szalma Botond, a Magyar Országos Hajózási Szövetség elnöke a felsoroltakat álomnak nevezte. „Majd december 8-án, az uniós döntéssel megmondják, milyen fejlesztéseket szeretünk” – reagált érdeklődésünkre. Szerinte a hazai vízi áruszállítás fellendítéséhez három dolog kell: áru (a válság miatt ugyanis szűkült a piac), eszközök és pálya. Mindehhez pedig állami akarat. „Az eszköz nem azt jelenti, hogy új hajót akarunk venni. Jó lenne használt is, 15 éves hitelre, állami garanciával, mint például Hollandiában. Pályán sem a Duna kotrását kell érteni, hanem a rendben tartását, például vízlépcsők építésével, ahogyan azt a folyó felső szakaszán teszik. És nem új kikötőkre van szükség, hanem a meglévők korszerűsítésére. Egy-egy fedett árukirakó létesítésével például évente 45 nappal lehetne meghosszabbítani az adott kikötő használhatóságát” – magyarázta. A szakember elégedetlen a kikötők megközelíthetőségével és a hajózás szakmunkás-utánpótlásával is. „A hazai hajózás még a szegényházon belül is árva gyerek” – jelentette ki.

Növekszik a Fluvius
A KSH adatai szerint a múlt évben jelentősen visszaesett a hazai vízi szállítás, igaz, nem vizeink hajózhatóságának a romlása miatt, hanem a válság hatásaként. A Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Zrt. egyike azon vízi szállítóinknak, amelyek alkalmazkodtak a megromlott piaci körülményekhez, sőt, az évet pozitív eredménnyel is zárja. Bencsik Attila vezérigazgató nemrég az öt hajóból álló flotta bővítési terveiről is beszámolt a Navigátor szaklapnak.

A szerda délutáni elnökségi ülésen Brian Simpsonnal, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának elnökével találkozott.

A bizottsági ülés fő témája a fentiek mellett a buszos közlekedés uniós szabályozása volt, ebben a magyar politikus előzetes várakozásai szerint meg is egyeznek, vagyis ez a kérdés megoldódik a magyar elnökség előtt.

A szerda délutáni elnökségi ülésen Brian Simpsonnal, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának elnökével találkozott.

A bizottsági ülés fő témája a fentiek mellett a buszos közlekedés uniós szabályozása volt, ebben a magyar politikus előzetes várakozásai szerint meg is egyeznek, vagyis ez a kérdés megoldódik a magyar elnökség előtt. -->