A ma záruló társadalmi egyeztetés hét vállalkozásfejlesztési pályázati kiírásra terjedt ki. Ezek a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésére, komplex vállalati technológiafejlesztésre, mikrovállalkozások fejlesztésére, technológiára és foglalkoztatásra, munkahelyi képzésekre, vállalati együttműködésekre és klaszterekre biztosítanak európai uniós forrást, a 2011–13-as időszakra összesen 152 milliárd forintot. A kiírók becslése szerint a nyertes projektek száma csak ezeknél a pályázatoknál meghaladhatja a 12 ezret.
Az ÚSZT vállalkozásfejlesztési programjának talán legfontosabb újítása a több évre előre szóló stabil pályázati kiírások megteremtése – állapította meg Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A stratégia további fontos célkitűzése a stabil forgótőke-finanszírozás is. Ebben az ÚSZT a Jeremie program forrásainak (mikrohitel, garancia és kockázati tőke) igénybevételére épít. Kész egyúttal a Széchenyi-kártya szolgáltatásait bővíteni és az arra kialakított adatbázist egyfajta minősítő rendszerként használni, ez a „forrásvadászok” kiszűrését is megkönnyítheti.
Szintén támogatható célja a tervnek a budapesti és Pest megyei vállalkozások javára történő forrásátcsoportosítás, ez azonban nem fogja megoldani a csökkenő támogatási intenzitás problémáját. Kifejezetten nagy kockázatot jelenthet a vállalkozói-önkormányzati konzorciumok számára a Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram, amely a források rugalmas elérését ígéri, ha vállalják ötszáz új munkahely megteremtését 2014-ig. Amennyiben az egyik konzorciumi partner csődbe megy és/vagy nem teljesíti a szerződésben vállaltakat, úgy a saját részüket teljesítő partnercégek sem kapják meg a teljes támogatást a szóban forgó teljesítés elmaradása miatt.
A vállalkozások elsősorban a beruházásokhoz, képzésekhez és innovációs projektekhez várnak támogatást, az ÚSZT eddig megjelent tervezeteiben ezek megtalálhatók – nyilatkozott lapunknak Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója.
A vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában megjelent a komplexebb fejlesztések (gépek beszerzése, építés, innováció, képzés, minőségbiztosítási rendszerek) finanszírozásának lehetősége. Több forrás jut például az ingatlanfejlesztésre, amelyet eddig kevésbé támogattak. Újdonság, hogy a mikrovállalkozások a pályázatok mellett egyéb pénzügyi konstrukciókat is igénybe vehetnek. Így a leginkább forráshiányos vállalkozásoknak kevesebb önerőt kell biztosítani a jövőben. Ugyanakkor hátrányba kerültek a Közép-Magyarország régión belül a budapesti középvállalkozások, amelyek az eddig megjelent tervezetek alapján csak korlátozottan pályázhatnak. „Támogatom a pályázati rendszer egyszerűsítését, átláthatóságát, egységesítését, de a »söralátéten« benyújtott pályázatokat szerintem nem lehet megfelelően értékelni” – jegyezte meg Glósz Andrea. Szerinte sokkal fontosabb az, hogy a kedvezményezettek gyorsan megkapják a támogatásokat. Jelenleg egy átlagos elszámolás a dokumentumok benyújtását követően öt hónapig tart.
„Ez megengedhetetlen”, a vállalkozásoknak ugyanis nincsenek olyan tartalékforrásaik, amelyek biztosítják az átmeneti finanszírozást.
Végül még egy fontos információ a pályázni készülők számára: a héten újabb megyeszékhelyeken tartanak tájékoztató fórumokat az ÚSZT ez évben meghirdetendő 93 pályázata keretében elérhető mintegy 1100 milliárd forintnyi forrásról. Már a múlt héten is nagy érdeklődés közepette zajlottak ezek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével együttműködésben szervezett találkozók. A tárca közlése szerint az eddigi fórumokon több mint ezren vettek részt, s az ÚSZT honlapját 170 ezren keresték fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.