Médiatörvény: Két hetet adott az EU

Jonathan Todd azt is elmondta, hogy a levél azokat a fenntartásokat fogalmazza meg, amelyeket a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes Kroes a hét elején már elmondott az Európai Parlament bizottságai előtt. A levelet Kroes írta alá, címzettje pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. "A bizottság szolgálatainak súlyos kételyei vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően" - áll a levélben.

A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki - derül ki a szövegből.
 
A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
 
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, "nem igazolható korlátozásként" tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.
 
A levél nem tér ki a médiahatóság függetlenségére - mondta Todd. Ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben sem található, mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette. Az Európai Bizottság két héten belül választ vár a levélre a magyar féltől, és amennyiben nem lesz elégedett a válaszban foglaltakkal, hivatalos eljárást indíthat az ügyben - jelezte a szóvivő. Hozzátette: a válasznak azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehetséges orvosolni a kételyeket. A levél azt is megemlíti, hogy a bizottság még tovább vizsgálja azt, hogy az uniós irányelv átültetése a magyar jogba megfelelő-e, és későbbi időpontban további kérdéseket intézhet a magyar félhez.

Magyarország két hetet kapott, hogy válaszoljon a médiatörvényt kifogásoló EU-s levélre, mondta Jonathan Todd bizottsági szóvivő a Reutersnak. Különben jogsértési eljárást kezdhetünk, tette hozzá.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy a magyar szakértők a lehető legrövidebb időn belül közlik az álláspontjukat.

Neelie Kroes azt is írta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalma nem elég precíz számára, és ezt nyugtalanítónak tartja a véleményszabadságra nézve.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalmi meghatározását illetően a miniszter szerint a magyarországi gyakorlatot kellene megismertetni a bizottsággal, a másik két kérdést a szakértőkre bízzák. Ha ők úgy gondolják, hogy jogszabályt kell módosítani, akkor ennek - ahogy korábban többször is mondták - semmi akadálya, mondta Navracsics Tibor.

Az amerikai EBESZ-nagykövet aggódik

Közleményben fejezte ki aggodalmát a magyar médiatörvény miatt Ian Kelly, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete. "Mint közeli barát és szövetséges, arra szólítjuk Magyarországot, hogy tartsa fenn a sajtószabadságot otthon és az EBESZ tagjaként a régióban is" - írja közleményében.

Kelly szerint az új médiatörvény elfogadása "jelentős nemzetközi aggodalmakat" keltett a sajtószabadság magyarországi jövőjével kapcsolatban.

Mint írja, az Egyesült Államok feljegyezte az EBESZ sajtóügyi képviselőjének aggályait, melyek szerint az új törvény veszélyezteti a média sokszínűségét, illetve a szerkesztőségek pénzügyi, politikai fenyegetettségét. "Az Egyesült Államok kiemelt figyelmet fordít a szólásszabadságra, ezen belül is a sajtószabadságra, mint a legalapvetőbb demokratikus jogokra" - írta.

"Ezért is sürgetjük, hogy a magyar hivatalosságok vegyék figyelembe a törvénnyel szembeni kifogásokat, köztük a Mijatovic asszony [az EBESZ sajtóügyi képviselője] által említetteket, és biztosítsák a szólásszabadság, ezen belül a sajtószabadság teljes érvényesülését Magyarországon" - írta, levelében a totaliarizmus elleni harc egyik vezérének nevezve az országot.