Megújuló energia: teljesülhet a cél

Az Európai Unióban akár meg is haladhatja a célként kitűzött 20 százalékot 2020-ra a megújuló erőforrásokból származó energia aránya – állapította meg a minap az Európai Szélenergia-társaság (EWEA) elemzése, amely az egyes tagországok megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveit elemezte. Az Európai Bizottság még 2009-ben írta elő a tagállamoknak, hogy 2010. június 30-ig nyújtsák be cselekvési terveiket, amelyekben közlik, miként kívánnak hozzájárulni a 20 százalékos cél eléréséhez. A cselekvési terveknek szektorokra (közlekedés, villamos energia, fűtés-hűtés) lebontva kellett meghatározniuk a megújulóenergia-felhasználás arányát. Az előírt határidőre csak néhány tagország küldte el terveit, utolsóként – éppen a napokban – a magyar dokumentum érkezett meg Brüsszelbe.

Az EWEA elemzéséből kiderül, az előírt szintet valamivel meghaladva az évtized végére várhatóan 20,7 százalékos lesz a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban. Tizenöt tagállam az Európai Bizottságnak elküldött tervében az eredeti vállalások növelését tervezi. A legnagyobb túllépést Bulgária, Spanyolország, valamint Görögország jelezte (2,8, 2,7 és 2,2 százalékpont). Ezzel szemben Olaszország és Luxemburg arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy a számukra előírt szintet csak az együttműködési mechanizmus keretében, vagyis más országban előállított megújuló energiával lesznek képesek teljesíteni.
Magyarország az EU által számára meghatározott 13 százalékos célértéket 1,65 százalékponttal növelte meg. A vállalások mértékének tekintetében ezzel az új értékkel hazánk a tagállamok rangsorában a középmezőny alsó részébe lépett elő. A magyar cselekvési terv az összvállalási szinthez képest magasabb részarányt ír elő a hűtés-fűtés ágazatban (18,9 százalék) és alacsonyabbat a villamos energia (10,9), valamint a közlekedés (10) terén.

A Magyarország által vállalt 14,65 százalékos szint mindenképpen teljesíthető célkitűzés – nyilatkozta lapunknak Varga Katalin. Az Energiaklub megújuló energiával foglalkozó projektvezetője elmondta: az eredetileg 13 százalékos szint túllépését az energiahatékonyság tervezett növelésével éri el hazánk. A vállalás teljesítéséhez azonban további befektetések szükségesek a szél-, a víz-, a napenergia, a geotermia vagy a biomassza előállítása területén. A régióban versengenek az országok a megújulóenergia-előállításával foglalkozó cégek befektetéseiért, és ebben Magyarország rosszul áll – emelte ki Varga Katalin. Sajnálatosnak tartja, hogy 2010 nyarán lefújták a 2009-ben meghirdetett szélenergia-tendert, így valójában 2006 óta nem adtak ki új engedélyt villamosenergia-hálózatra kapcsolható szélerőművek felállításához. A 2006-ban kiadott 330 MW kapacitású engedélyek értelmében létesített szélerőművek beüzemelése 2010 végéig megtörtént.

Az EWEA kommunikációs igazgatója az EurActiv hírportálnak úgy nyilatkozott: a tagállamoknak még sok a tennivalójuk a 20 százalékos cél tényleges eléréséhez. „Szélfarmokat kell létesíteni, lehetővé kell tenni a villamosenergia-hálózathoz történő hozzáférést, és az engedélyezési eljárást is fel kell gyorsítani. Néhány országban komoly problémát jelentenek az adminisztratív csúszások a szélfarmok építésében” – hangsúlyozta Julian Scola.

Segít a szél

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő tíz évben az EU-ban létrehozott energiatermelési kapacitások 64 százaléka megújuló erőforrásokat használ majd. Az új létesítmények 41 százalékát pedig a szélerőművek adják.

Emellett a tagállamok állam- és kormányfői ekkor azt is vállalták, hogy az uniós szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentik 2020-ra. -->