Öncenzúra a médiatörvény legfőbb veszélye

Nick Thorpe elmondta véleménye szerint túlságosan sok szó esik a politikai pártokról Magyarországon. reméli a jövőben kevesebb szó esik majd a pártokról, amelyek csak egy részét képviselik a demokráciának. Többet lehetne beszélni az országban zajló folyamatokról – vélekedett a BBC tudósítója.

Az elmúlt hónapban leépült a jogállam Magyarország – jegyezte meg Vörös T. Károly. A Népszabadság főszerkesztője példaként említette az alkotmánybírákat jelölő bizottságot, melyben jelenleg csak fideszesek foglalnak helyet. Véleménye szerint hasonló helyzet áll fenn a Médiahatóságban is.

Mit is keresnek a pártok a kuratóriumokban, hangzott Thorpe véleménye. Szerinte szakembereknek kellene helyet foglalnia ezekben a grémiumokban. Borókai Gábor szerint azonban úgy vélekedett, hogy oda nem pártdelegáltak, hanem szakemberek kerültek. Az hogy hogyan végzik a munkájukat, arról még nem lehet véleményt mondani, tette hozzá.

A legsajnálatosabb az, ami a közmédiumokkal történt a változás kapcsán – a BBC tudósítója szerint. Thorpe szerint fontos, hogy a rádió ne a televíziószerkesztőség alá rendelten működjön. Véleménye szerint senki nem támadhatja a Magyar Rádiót, hogy valamely párt mellett állt volna az utóbbi években, a médium igazán objektív volt – szögezte le.

Úgy érzi a tudósító, hogy a Magyar Távirati Iroda égisze alatt épülő központi hírgyár sérti majd a sokszínséget, a diverzitást.  Szegényebb lesz attól a magyar média, hogy van egy központ – tette hozzá.

Borókai Gábor hozzáfűzte, ennek a „sérülésnek” egyelőre csupán a veszélye van meg. “Azt gondolom, hogy ahol símaszkos, azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket tudtak agyba-főbe verni, úgy, hogy semmilyen konzekvenciája nem lett a rendőri felső vezetést és a politikát illetően, ott ne beszéljünk arról, hogy az alkotmányos demokrácia hogyan sérül most, mert törvényeket változtatnak meg. Voltak-e üres címlapok akkor Magyarországon, amikor ezek a korábbi események megtörténhettek, s amelyek valóságos események voltak, nem felfestett apokaliptikus jövőkép? - hangoztatta Borókai.

Egy dolog a közmédia átalakítása, másik a törvénytenger, ami a véleménynyilvánítást szabályozza – vette át a szót Vörös T. Károly. “Meggyőződésem, hogy egy polgári demokráciában az ilyen jellegű vitákat, ami az állam és a sajtó között van, a polgári bíróságoknak kellene eldönteniük, a Ptk. és a Btk. alapján. Most pedig ott a fenyegetettség, hogy a Médiahatóság bármikor, bárkivel szemben súlyos pénzbüntetéseket szabhat ki. Erre mondja mindenki, hogy meg kell várni, mi lesz.

Ez a feudalizmus – a fenyegetettség ott van. Fenyegetettség nem létezhet egy polgári demokráciában” - szögezte le a főszerkesztő. Ez a médiatörvény nem polgári, nem demokratikus, nem alkotmányos, legjobban tenné a kormány, ha a törvényt visszavonná – tette hozzá. 

Borókai Gábor ellenben úgy látja, a Médiahatóság eljárásának végén ott a bírósági jogorvoslat lehetősége. Hogy a szankcionálásba beiktattak egy hatóságot – amire van példa a közigazgatás területéről is - s hogy ez jó-e, hatékony-e, efelől lehet vitát generálni. De azt a képet felfesteni, amit sokan hajlamosak ma felfesteni, az irreális, apokaliptikus kép.

Nick Thorpe szerint a legfőbb veszély nem is annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra lehetőségében rejlik. Ha a kormány azt mondja: nincs mitől félniük az újságíróknak, fontos lenne, hogy a magyar és a külföldi újságírók is bátrak maradjanak a jövőben - tette hozzá. “Bátrak leszünk, felelősek leszünk, és ha igaz, hogy médiaszabadság van, akkor használjuk ki.”