„Ablakra” néző Nokia-jövő

Csalódott elemzői vélemények és 10 havi mélypontra süllyedt részvényárfolyamok jellemezték a piacokat az új Nokia-vezér pénteki londoni bejelentése után. A Stephen Elop által a befektetői konferencián meghirdetett új stratégia a finn cég jövőjét volt munkaadójához, a Microsofthoz kötötte. A világ legnagyobb szoftvergyártójától tavaly szeptemberben a világ vezető mobilgyártójához igazolt cégvezér a mobilpiacot legjobban dinamizáló okostelefonok operációs rendszerei közül a jelenleg alig néhány százalékos részesedéssel rendelkező Windows Phone 7 mellett tette le a voksát. Ezzel kívánja felvenni a versenyt a piacból már eddig is jóval nagyobb szeletet kihasító Androiddal és az iphone-os operációs rendszerrel. Egy esetleges Nokia–Microsoft fúzió tervét viszont élből tagadta.

A bejelentést megelőző spekulációk ugyan feltételezték a microsoftos szövetséget, de a meghirdetettnél lazább kötelékkel. A Windows Phone lesz ugyanis a Nokia okostelefonjainak elsődleges mobilplatformja, amelynek a fejlesztésében ezentúl közösen vesznek részt. A Microsoft Bing keresőmotorját is beépítik a telefonokba, cserébe a Nokia Maps lesz a Microsoft térképeinek az alapja. A Nokia a jövőben a saját operációs rendszerét, a Symbiant az alsó kategóriás okostelefonokban használja, ezekből a következő években még legalább 160 milliót tervez piacra dobni. Az Intellel közös MeeGo pedig egy nyílt forráskódú operációs rendszer lesz, amellyel még az idén tervez piacra dobni készülékeket a Nokia – olvasható a közleményében.
„Az első gondolatom az volt, hogy eladom a Nokia-részvényeimet, mivel a cég egyszerűen feltett kézzel engedi át az utat a rivális duopóliumnak, a Google-nak és az Apple-nek” – vélekedett az egyik elemző. „A tűzzel harcolók legnagyobb ellenfele az idő, márpedig a stratégiai partnerség kivitelezése ebből igényel a legtöbbet, és ez megölheti a Nokiát” – reagált a bejelentésre egy másik elemző. (Utóbbi ezzel egyben emlékeztetni akart Elop napokkal korábbi metaforájára, amelyben a vezérigazgató a finn mobilgyártó helyzetét égő olajfúrótoronyhoz hasonlította.)
A most vázolt stratégia ugyanis a Nokia életében a következő két évet átmeneti időnek tekinti azon a mobilpiacon, amelyen éppen a legnyereségesebb okostelefon-szegmensben és főként a nagy versenytársak által generáltan erőteljes – tavaly több mint 70 százalékos – a növekedés.
A stratégia a vállalat mostani szervezeti felépítésében is tervez változtatásokat. A mobiltelefon-üzletág két részre oszlik: az okostelefonokra és a hagyományos mobiltelefonokra. Az utóbbi kategóriában a cégvezér elsősorban a fejlődő piacokon megszerezhető újabb felhasználóktól vár növekedést. A tömegtelefonok kategóriájában már régóta nem könnyű az élet, a feltörekvő ázsiai, főként kínai gyártók óriási versenyt támasztanak.
A néhány éve vegyes vállalatba szervezett hálózatiberendezés-gyártó profilnál, amely ma Nokia Siemens Networks néven önálló szervezeti egységként működik, jelentős költségésszerűsítést tervez. Ez utóbbi részleg adja ugyan a társaság bevételének nagyjából a felét, de a nyereségéhez nem nagyon járul hozzá. Itt is erőteljes távol-keleti verseny indult az utóbbi egy-két évben, jönnek a nagy kihívók, élen a Huaweijel és a ZTE-vel.
Azt az elemzők sem vitatták, hogy a változásokra nagy szükség volt a Nokiánál, mivel a cég egyre kevésbé tudta felvenni a harcot a riválisokkal. Egy év alatt közel két számjegynyi százalékponttal csökkent a társaság piaci részesedése mind az okos-, mind a hagyományos mobilkészülék-szegmensben. A döntés, hogy a harcot a jövőben a Microsofttal közösen kívánja megvívni, egyebek mellett a költséghatékonyságban segíthet. A Nokia ugyanis eddig a versenytársaknál jóval nagyobb összeget fordított egymaga fejlesztésre, mostantól ez megoszlik közte és az amerikai szoftveróriás között. Utóbbinak is jól jön a szövetség, hiszen egy erős gyártói kapacitással és világméretű értékesítő hálózattal rendelkező márka is a mobilszoftvere mögé állhat, az LG, a Samsung és a HTC mellett.
Magyarország szempontjából sem mindegy, hogy a Nokia milyen célokkal vág neki a jövőnek. Egyik meghatározó európai gyártóközpontja ugyanis nálunk alakult ki az elmúlt 10-11 évben.Mivel a fent ismertetett tervek az itteni tevékenységet nem érintik, Magyarországon nem várható elbocsátás az anyacégnél induló ésszerűsítések nyomán. A Nokia Magyarországon több mint 5 ezer főt foglalkoztató mobilvállalat a komáromi ipari parkban több részletben végrehajtott összesen 160 millió eurós beruházással 60 ezer négyzetméteres termelő- és logisztikai bázist épített ki, maga köré gyűjtve a beszállítóit is. Az itteni szerelősorokat már több mint 500 millió készülék – köztük számos okostelefon is – hagyta el. A Nokia nemcsak az egyik legnagyobb beruházó Magyarországon, de az exportban is ott van a hazaiak élbolyában.
Hogy mennyire válik be az új stratégia, az idő majd megmutatja, mindenesetre a fafeldolgozóként indult közel 150 éves finn cég már sok változást megélt, foglalkozott gumiabroncs-, kábel- és tévégyártással is, mielőtt a 80-as években letette volna voksát a mobilpiac mellett. Ez utóbbi piacon tizenkét éve lett trónfosztó, akkor küldte a dobogó második fokára a rivális amerikai Motorolát, de már mögötte is ott toporognak az új trónkövetelők.