Dübörög a műkincspiac

A válságos év után. A legnagyobb nemzetközi aukciós házak rendre kiváló eredményekről számoltak be 2010-ről, mely azt bizonyítja, hogy az iparág kezd kilábalni 2009-es, a krízis első teljes évében tapasztalt mélypontjáról. A Wall Street Journal beszámolója szerint az angol Christie''s január végén publikált eredményei szerint a társaság 2010-ben 53 százalékos növekedéssel mintegy 5 milliárd dollár értékben árusított különböző művészeti tárgyakat. A szintén angol Sotheby''s is csillagászati eredményeket közölt már a tavalyi évben tartott árverésein is – konkrét számokat azonban majd csak áprilisban tesz közzé az aukciós ház.

Rekordok. A növekedést több művészeti ág és a világ több táján megtartott eladás egyszerre adta. A tavalyi év legdrágább eladása – amely történelmi rekordot állított fel az árverések piacán - Pablo Picasso 1932-ben festett, Akt, zöld levelek és szoborportré című remekművének májusi értékesítése volt, melyet egy telefonos licitáló 106,5 millió dollárért vett meg. A társaság kimutatás szerint a legjövedelmezőbb árverések még mindig az Egyesült Államokban voltak, ahol 2010-ben 2 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát műalkotások, 111 százalékkal túlszárnyalva a 2009-es teljesítményt. Emellett a hongkongi eladások is megduplázódtak. Az olyan ázsiai műalkotások, mint például a kínai kerámiák piaca a Christie''s közlése szerint 2010-ben 882,9 millió dolláros üzletet tettek ki.

Az ékszerek eladásait vizsgálva szintén rekordra bukkanhatunk a Christie''s-nél: a tavalyi 426,4 millió dolláros üzletkötés 56 százalékkal szárnyalta túl a 2009-es értéket. A társaság közlése szerint ekkora értékben még soha sem adtak el egy adott évben. A szegmensben a Christie''s ázsiai részlege végzett az élen 163 millió dolláros értékesítéssel.

A sikereket a Christie''s a felpörgött piaccal magyarázza, melyet az átlagosnál több árverés, és addig ismeretlen vevők megjelenése, az egyre több privát eladás, valamint a növekvő online értékesítés jellemezte. Az interneten a cég 2010-ben üzletkötéseinek mindössze 3 százalékát teljesítette, azonban a társaság további növekedésének motorját látja a lehetőségben.

Tovább szárnyal. A sikerek nem csak a tavalyi évet jellemezték. Az elmúlt időszakból szintén hatalmas üzletekről számoltak be az aukciós házak. Szakértők szerint a volt Szovjetunió területén élő gyűjtők állhatnak 2011 jelentős vételei mögött, 2010-ben viszont még az agresszív kínai vevők uralták a piacot. A közelmúlt eredményei már megnyugtatják a piacokat, és úgy tűnik, hogy a 2008-ban kitört gazdasági válság miatt megroppant műkincspiac nemcsak átmenetileg, hanem tartósan magához tért.

Csemegék az elmúlt hetekből. A két legnagyobb londoni aukciós ház mindig nagy várakozással kísért év eleji XIX–XX. századi árverésén az első „durranás” Pablo Picasso nevéhez fűződött, akinek titkos kedveséről, Marie-Thérése Walterről készült 1932-es portréja, a La Lecture a 12 milliós becsült árat megduplázva 25,2 millió fontért (8 milliárd forint felett) kelt el. Korábban soha ennyit nem adtak szürrealista festményért, azonban most 13,4 millió fontért (közel 4,3 milliárd forintért) kelt el Londonban Salvador Dalí egy festménye. Az 1929-ben alkotott „Paul Eluard portréja” című képet egy telefonon licitáló vevő vette meg.

A Christie’s egyik árverésén a legmagasabb összeget, 7,2 millió fontot Pierre Bonnard Terrasse Vernon című művéért volt hajlandó kifizetni egy műértő. Jelezve az üde, gazdag színvilág vonzerejét. Különösen jó áron, 5,4 millió fontért adták tovább Edgar Degas élénksárga színű balerinájait (Danseuses jupes jaunes), illetve a fauvista mozgalom korai, meghatározó pillanatából származó André Derain-alkotást, a Bateaux á Collioure-t, amely 5,9 millió fontért került 1960 óta először új tulajdonoshoz. A társaság azonban nem tudott túladni Paul Gauguin egyik csendéletén.

Andy Warhol pop-art művész egy korábban ismeretlen önarcképén viszont 10,8 millió fontért (3,4 milliárd forintért) talált gazdát. Az aukciós ház szerint az 1987-ben elhunyt amerikai művész alkotása 1967-ben készült és egy tíz darabból álló önarckép-sorozat egyike. Az 1974 óta magántulajdonban lévő alkotás egy ismeretlen tulajdonoshoz került. Előzőleg úgy becsülték, 970 millió és 1 milliárd 365 millió forint (3-5 millió angol font) közötti összegért kelhet el.

Meddig még? A műtárgyak piaca azonban az ismert mértéknél is sokkal nagyobb lehet, de a konkrét méretet még megbecsülni sem lehet. Szakértők szerint az elmúlt évtizedben a befektetők portfoliójában egyre nagyobb szerepet kapnak a műalkotások, azonban a piaci képet tovább árnyalja az, hogy míg az aukciós házak - mint a Christie''s és a Sotheby''s - leütési árai publikusak, addig a művészeti galériák kínálata és tranzakciói általában nem ismertek. Senki sem tudja, hogy mit és mennyiért értékesítenek, illetve kik a vevőik. A piaci pletykák azonban némi aggodalmakról is szólnak. Sokan a tavalyi teljesítményre csak egyszeri fellendülésként tekintenek, melyet az alacsony kamatlábak és a nem feltétlenül hozzáértő, a szinte mindent felvásárló befektetők feltűnése hajtott.

A technikai ritkaságokat is keresik

Erich Honecker NDK-vezér Citroenje senkinek sem kellett, azonban Leonyid Brezsnyev egykori szovjet pártfőtitkár Zsil limuzinja több mint 188 ezer euróért cserélt gazdát egy párizsi aukción a közelmúltban. A szervező brit Bonhams aukciósház legalább 45 ezer eurót remélt a francia márka CX Prestige Rallongée Turbo II jelzést viselő darabjáért, amelyet még a berlini fal leomlása előtt kértek a rettegett keletnémet vezetőnek. A kocsi külön megrendelésre készült, de végül az NDK összeomlása miatt nem szállították le Honeckernek. Jóval nagyobb volt viszont az érdeklődés Baldvin belga király Aston Martin DB2/4-es autójáért: az 1955-ös gyártmány 333 500 euró fejében cserélt gazdát.