Jobb a békesség: betilthatják a génkezelt növényeket

Akár a géntechnológiát ellenző tüntetések elkerülése érdekében is betilthatnák a tagállamok saját területükön a génkezelt növények termesztését – derül ki az Európai Bizottság kiszivárgott tervezetéből. A bizottság még tavaly júliusban javaslatot nyújtott be a génmódosított (GM) növények sokat vitatott uniós engedélyezési rendszerének reformjára.

Eszerint a tagállamok szabadon dönthetnének arról, hogy engedélyezik vagy betiltják saját területükön a génkezelt növények termesztését. A javaslat szerint azonban a tagországok a tiltásnál nem hivatkozhatnak majd egészségügyi, környezetvédelmi megfontolásokra. A tagállamok a júliusi javaslat után arra kérték a bizottságot, hogy részletezze az utóbbiakon kívüli indokokat, amelyek alapján egy tagállam betilthatná a GM-növények termesztését, a most kiszivárgott brüsszeli tervezet pedig erre adna választ. A tiltáskor a tüntetések elkerülése mellett hivatkozhatnának a hagyományos mezőgazdasági termelési formák, illetve a fogyasztók és a termelők választási szabadságának megőrzésére, a természetvédelmi területek megóvására, valamint filozófiai vagy erkölcsi megfontolásokat is figyelembe vehetnének.

A júliusi bizottsági javaslat sorsa egyelőre kérdéses, mert a GM-növények betiltása, illetve engedélyezése mellett érvelő tagországok egyaránt nem értenek vele egyet. A soros EU-elnök Magyarország semleges közvetítőként kíván kompromisszumot kialakítani az ügyben. Berlin például azt kifogásolja, hogy ugyanazt a növényt egyes tagországok betilthatják, mások engedélyezhetik, ez sértheti az egységes belső piac elvét. További problematikus része a javaslatnak, hogy miután egészségügyi vagy környezetvédelmi okokkal nem indokolhatnák a tiltást a tagállamok, így elég védtelenek lennének a GM-növényeket előállító biotechnológiai cégek esetleges bírósági keresetével szemben.

Brüsszel azt reméli, hogy a lista elkészítésével sikerül megnyernie a tagállamok támogatását. Ezek ugyanis erősen megosztottak a génkezelt növények termesztésének kérdésében, így az EU-ban igen nehéz keresztülvinni egy ilyen termék engedélyezését. Ennek megfelelően eddig összesen két génkezelt növény (egy kukorica- és egy burgonyaféle) termesztését sikerült engedélyeztetni. (Forgalmazni viszont számos ilyen terményt lehet az EU-ban elsősorban ipari és takarmánycélokra.) A júliusi brüsszeli javaslat értelmében a rendszer úgy működne, hogy továbbra is az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) véleménye alapján az Európai Bizottság döntene arról, hogy egy génmódosított növény termeszthető-e az EU-ban. Az új elem az lenne, hogy Brüsszel döntését követően az egyes tagországok határozhatnak úgy, hogy saját területükön nem engedélyezik a termesztést, de csak akkor, ha nem egészségügyi vagy környezetvédelmi okokra hivatkoznak.

A magyar intézkedést az Európai Bizottság először átmeneti időre engedélyezte, majd a tagállamok minősített többségének döntése alapján Magyarország jelenleg is fenntarthatja a tilalmat.

A másik EU-szinten engedélyezett GM-növény, a német BASF Amflora nevű burgonyafajtája tavaly márciusban kapott zöld utat Brüsszeltől a termesztésre. E vetőmag esetében Magyarország még nem jelentette be a moratórium alkalmazását.

A magyar intézkedést az Európai Bizottság először átmeneti időre engedélyezte, majd a tagállamok minősített többségének döntése alapján Magyarország jelenleg is fenntarthatja a tilalmat.

A másik EU-szinten engedélyezett GM-növény, a német BASF Amflora nevű burgonyafajtája tavaly márciusban kapott zöld utat Brüsszeltől a termesztésre. E vetőmag esetében Magyarország még nem jelentette be a moratórium alkalmazását. -->