Külföldre távozik a magyar zálogarany

Beszűkíti a kézizálogüzlet lehetőségeit, hogy az arany jó ideje áramlik kifelé az országból. A folyamat még sokáig tarthat, ha igazuk lesz az elemzőknek, akik szerint évek alatt a 2–3 ezer dollár közötti sávba emelkedik az unciánkénti ár – vélik a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők.

„Három éve még 360 dollár volt egy uncia, 2009 végén törte át a lélektani 1000 dolláros határt, most pedig ismét 1400 dollár fölé kúszott” – mutatott rá Kármán Ferenc, a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. zálogüzletágának igazgatója. A nem egészen húsz vállalkozást tömörítő Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége elnökeként pedig hozzáfűzte: a zálogpiacon is igen intenzív a verseny, hiszen nagyjából 200 vállalkozás közel 500 fiókja verseng az ügyfelekért. Tavaly az egész szakma közel 100 milliárd forintot helyezett ki. A szövetség ezt meghaladó adatokkal nem rendelkezik – ebben az üzletágban is általános a titkolózás –, ám a KSH legfrissebb adatai szerint 2008 júniusától 2009 júniusáig 231-ről 292-re nőtt a zálogfiókok száma. A zálog pedig válságálló üzletág, ezért sorra nyílnak az új üzletek: az Orex például hétfőn avatta fel 25. zálogfiókját Székesfehérváron.

Annak ellenére azonban, hogy jó üzletről van szó, a kisebb vállalkozások által nyitott üzletek nem kis része viszonylag rövid idő alatt be is zár. Ehhez ugyanis nemcsak hozzáértés és jelentős alaptőke, de megfelelő hely is kell, ahol sokan járnak. A biztonságtechnikától függően legalább 15-20 millióval lehet elindítani egy ilyen üzletet, de még ha szerencsés a helyszín kiválasztása, akkor is 1,5-2 év kell ahhoz, hogy stabil ügyfélkör alakuljon ki, és nyereséges legyen a fiók. Addig csak kihelyezik a pénzt.

A fentieket erősítette meg Csinády Gabriella, a dunaújvárosi székhelyű Corner Záloghitel Zrt. vezérigazgatója. A legnagyobb forgalmú társaságok közül utolsónak alakult cég 2005 második felében nyitotta első fiókját, és tizedik egysége – amely egyben a fővárosban az első – májusban nyílik meg. A cég a hagyományos kézizálog-hitelezés mellett korábban jelzálog-hitelezést is végzett, ezzel 2009 májusában hagytak fel. Mint a társaság vezérigazgatója elmondta, folyamatosan nő a fiókokba betérők száma, és újabban egyre többen folyamodnak záloghitelért az (alsó) középosztályból is. A záloghitel persze mikrohitel, hiszen egy jegyre 20-30 ezer forint kihelyezése esik.

Ékszerkereskedők szerint sokan azért vásárolnak aranytárgyakat, ékszereket, mert azt gondolják, jó befektetés. Azonban arra a célra befektetési aranyat kellene vásárolni, mert amellett, hogy a befektetési arany vétele és eladása egyaránt áfamentes, nem kell megfizetni a fazonárat, mint az ékszervásárláskor.

Manapság – fazontól függően – egy 14 karátos lánc grammja 6–12 ezer forintba kerül, ám eladáskor már csak a törtarany-árat kapja érte a tulajdonos, ami úgy 4200 forint körül van. A fazonár ugyanis nem térül meg. Manapság sokan, akik megszorulnak, el akarják adni ékszereiket, de a fentiek miatt ez nem tűnik vonzó üzletnek. A zálogosok azt mondják, jobb, ha záloghitelt vesznek fel rá.

A szakmában a zálogba adott tárgyak 95-97 százaléka arany, nemesfém. A többi cikkcsoport – szőnyeg, festmény, műtárgy, műszaki cikk – fedi le a fennmaradó hányadot. A zálogfiókok túlnyomó része csak arannyal foglalkozik, ám a zálogba adható menynyiség egyre fogy. Magáncégek és ékszerkereskedők nagyban vásárolják fel a tört aranyat, amely aztán külföldre, az elektronikai iparba kerül, akárcsak az ezüst, mert annak is rohan fölfelé az ára. Mindez pedig veszélyezteti a zálogüzlet forgalmának szinten tartását.

Csinády Gabriella nem ennyire borúlátó, mert mint mondja, az igaz, hogy nem tudni, mennyi arany van az országban, mennyi megy ki, de azt sem tudja senki, mennyi jön be. Márpedig négy nagykereskedő is kínál befektetési aranylapokat, és legalább tíz cég forgalmaz rendszeresen ilyesmit.