Nyílnak a zöldpénzek csapjai

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. február 24-25-én vidéken ismertette a kormány energiapolitikai elképzeléseit. Az államtitkár csütörtökön Hajdú-Bihar megyébe, pénteken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott.

Az önkormányzati vezetőkből, képviselőkből és vállalkozókból álló hallgatóságának mindkét napon tájékoztatást adott a zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó, az Új Széchenyi Terv keretein belül március elején meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségekről, áll a szakminisztérium közleményében.

Hajdú-Bihar megyében megtekintette a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt téglási telephelyét és meghallgatta Debrecen városgazdálkodásért felelős vállalatának jövőbeni fejlesztési terveit, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önkormányzatok megújuló energiahasznosítási lehetőségeiről tartott előadást az Élő Energia 2009-2011 konferencián és ellátogatott a nyírbátori biogáz üzembe.

Az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési pályázatairól szóló tájékoztatóiban Bencsik János kifejtette: 130 milliárd forintnyi pályázható forrásról van szó, amellyel hangsúlyát tekintve ez a harmadik legjelentősebb fejezet az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai között. Ez a rendelkezésre álló forrásmennyiség szerteágazó területeken hasznosul majd a magyar gazdaságban, hiszen a megújuló energián és az energiahatékonyságon túl a környezeti technológiák és a környezetipar területét is magában foglalja a zöldgazdaság-fejlesztés fogalma. Ennek megfelelően a vonatkozó pályázati rendszer zöldenergia, energiahatékonyság, zöldoktatás, zöld foglalkoztatás, környezetipar, zöld kutatás-fejlesztés és innováció alprogramokkal indul – tette hozzá az államtitkár.

Bencsik János mindkét napon kiemelte: a zöldgazdaság-fejlesztési koncepció egyik kiemelt célja további piacokhoz juttatni és ezáltal megerősíteni azon magyar ipari szegmenseket, vállalkozásokat, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal és működésükkel támogatják Magyarország klímavédelmi- és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos célkitűzéseit. Ilyen vállalkozás például a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. is, ahol a magyar és az európai piacra gyártanak többek között magas műszaki színvonalú szolár rendszereket és vegyes tüzelésű kazánokat.

Ugyanilyen fontos szerepet tölt be ebben a rendszerben a nyírbátori biogáz üzem is, ahol a megújuló energiaforrás más termékek versenyképes előállításának szolgálatában hasznosul – helyi alapanyagok felhasználásával, helyi munkaerőt foglalkoztatva. Az Új Széchenyi Terv keretében a zöldgazdaság-fejlesztési konstrukciók március elején indulnak, és számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára. Az ésszerű változások keretében rövidül a bírálati idő, bevezetésre kerül az automatizmusra épülő értékelési rendszer.

Lehetőség nyílik a CD-n történő benyújtásra. Az adatlapok terjedelme ötödére csökken, negyven oldal helyett mindössze nyolcoldalas pályázat benyújtására lesz szükség. Segédletként mintadokumentációk kerülnek rendszeresítésre. A KEOP-os pályázatok esetében az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre kerül 100 millió forintról 250 millió forintra, valamint az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke egységesen 85 százalékra növekszik. Az Új Széchenyi Terv keretei között első körben meghirdetésre kerülő konstrukciókra önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek pályázhatnak.