Vége a magyar sertés korának?

Az viszont jól látszik, hogy a már piacon levő cégek helyzete stabilizálódott, az ágazatban 6 százalékkal csökkent a felszámolások száma, miközben az összes ágazatban 17 százalékkal nőtt. A Magyar Agrárkamara (MAK) szerint a cégstatisztika a valóságnál kedvezőbb képet fest az ágazatról.

Tavaly decemberben 10 732 mezőgazdasági vállalkozást tartott nyilván az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa, a működő cégek száma 2009-hez képest érdemben nem változott. Ez önmagában nem meglepő más ágazatokhoz képest, de a mezőgazdaságban tevékenykedők körében ez úgy valósult meg, hogy mind az új cégalapítások, mind a felszámolások száma csökkent – 10, illetve 6 százalékkal, a végelszámolásoké pedig egy hajszálnyival sem változott – olvasható a gazdaság.hu cikkében.

A mezőgazdasági vállalkozások más ágazat cégeihez képest tehát jobban állnak, e mögött feltehetően az húzódik meg, hogy a mezőgazdasági termelői árak 2010 során 31 százalékkal emelkedtek a megelőző évhez képest.

A szektor kedvező helyzetéről alkotott képet hamar eloszlatja Laczkó András, a Magyar Agrárkamara főtanácsosa. „Legjobban akkor írjuk le a helyzetet, ha a tavalyi évet egy kilengésnek írjuk le, ami értelemszerűen átmeneti jelenség, így nem oldja meg az ágazat problémáit" – véli a főtanácsos. Laczkó szerint biztosan vannak, akik jól kerestek a tavalyi eseményeken, de ez korántsem általános, az állattenyésztés az erős importverseny és a múltbeli beruházások óta görgetett hitelek miatt kifejezetten nagy bajban van. Magyarország sertésből nettó importőrré vált, és az egykor 10 milliós állomány csökkenése most, 3 millió alatt még gyorsulni is látszik, mert a takarmányárak a jelenlegi kiskereskedelmi árak mellett megfizethetetlenek.

A szántóföldi növényeknél azok érhettek el extraprofitot, akiknek volt raktáron terményük, a többiek általában szerződéses áron adták el a lényegesen kevesebb árut. Ilyen körülmények között természetesen volt, aki saját szakállára a szerződésesnél jóval magasabb piaci áron értékesítette a tönkrementnek lejelentett termést, de ez Laczkó szerint nem jellemző.

A növénytermesztő és állattenyésztő vállalkozások legtöbbje Bács-Kiskun megyében működik, a második helyen holtversenyben Budapest és Pest megye áll, ami arra enged következtetni, hogy nemcsak a helyiek látnak fantáziát az agráriumban, hanem befektetők is. Az Opten adóhivataltól származó adatai szerint december végén 77 666 bejelentett fő dolgozott az ágazatban, 2 százalékkal több, mint az előző év végén, ám ez nem ágazati sajátosság, 2010-ben szinte minden ágazatban nőtt az állásban levők száma.